244. A transzhumanizmus nyilatkozata és csapdái

 

Az emberiség tönkretételében, a sok millió ember halálának XX. századi okaként eddig a Karl Marx által megfogalmazott 1848-as Kommunista Kiáltványt (nyilatkozatot) ismertük. A liberális, kapitalista, a gépek vezérelte modern kor elhozta a Transzhumanizmus Nyilatkozatát is (az első verzió 1983-ban, második verzió 1998-ban készült), amelyből kivonatot közlünk: 

    1. az öregedés megállítása és az örök élet megvalósítása: a transzhumanizmus szerint az öregedés kezelhető betegség. Az elérhető élettartamon túl a cél az öregedés mérséklése és az élet meghosszabbítása. A genomika lehetővé tette, hogy a betegségeket pontosabban lehessen előre jelezni, diagnosztizálni és így személyre szabott ellátást adni. Már rendelkezésre áll a"Primo Posthuman" (1996) néven ismert jövőbeli test prototípusa, amelyhez a Metabrain mesterséges intelligenciával (MI) működő harmadlagos agy, vagyis agyprotézis tartozik. Az embernek genetikai, morfológiai szabadságjoga van ahhoz, hogy szabadon birtokolja testét, formálja azt és éljen vele. A transzhumanizmus szerint a környezet az élet létezésének egyedüli tényezője, legyen az az élő bioszférája, a digitalizált kibertér vagy a valóság mesterséges szimulációja, esetleg az űrben található rendszerek. A létezés fenntartásához minden környezetben biztonságos infrastruktúrákra, technológiákra van szükség, amelyek védik az életet és megszüntetik a fenyegető veszélyeket. Az örökifjúság gondolata kiszabadít az öregség fogságából.

Csapda: a test (a szervezet) öregedése és a halál az ember, az állatok és a növények természetes életciklusának része, ahogy a születés és a fiatalság is. Nem szerencsés beleavatkozni sem a születésbe, sem a halál előtti öregedésbe, azok kapcsolati hálózatába. A nyilatkozat nem szól arról, hogy kinek az öregedését kell megelőzni, ahogy arról sem, hogy az ember miért egyenlő a testtel. Annyi bizonyos, hogy nem a nyolc milliárd ember öregedését kell kezelni. 

    2. az emberi faj átalakítása: a transzhumanizmus szemléletével egy olyan világnézetet kell kialakítani, amelyet az életminőségek folyamatos javítása, ahol állandó a fejlődés és a haladás, az önátalakítás, a gyakorlati optimizmus, a jövőbe tekintő megoldások, a kritikus gondolkodás, amelyek által kialakítható a transzhumán ember. Régen az embereknek különböző elméletei, véleményei voltak, amelyek a társadalomban ellentmondásosságot és így megosztottságot idéztek elő pl. életkorra, nemre, vallásra, politikai és társadalmi státusra vonatkozóan. Amikor az egyik hitet a másikkal szembeállították és azt sugallták, hogy egyik csoport képviselői értékesebbek, mint a másik csoport tagjai. Ezek a vélemények nem a test biológiájáról vagy az emberi evolúcióról szóltak, hanem az emberi szükségletekről és az ebből fakadó viselkedésekről, amelyeket gyakran a félelem, a kapzsiság és a bizonytalanság váltott ki. Az emberiségnek változásra van szüksége, egy olyan új látásmódra, amely abban tudja őt segíteni, hogy még emberségesebbé váljon. A technológia folyamatos fejlődése által a transzhumanizmus az emberi faj biológiai-technológiai átalakítására törekszik.

Csapda: a világnézetek kialakítása mindig hatalmi célzattal történtek, történnek és fog a jövőben is történni. A véleménykülönbségek megnyilvánulása az emberi tudatosság vagy tudatlanság közvetlen vagy közvetett kifejeződései, amit régebben dialektikának pl. építő vitának neveztek. Amit a nyilatkozat szándékozik bevezetni, az a vélemények közötti egyenlőség, vagyis az, hogy nincs senkinek más véleménye, mint amit a digitális manipulatív hatalom elvár. 

    3. az élet meghosszabbítása: az emberi élet meghosszabbítása azt jelenti, hogy növeljük az élet időtartamát, az életlehetőségek és képességek sokszínűségét. A hosszú élet célja érdekében elengedhetetlen, hogy felfedezzük az emberi egészséget és a jólétet zavaró látható és láthatatlan korlátokat. A tudomány és a technológia terén foglalkozni kell azokkal az erkölcsi szabályokkal is, amelyekkel az emberi jogok, beleértve a morfológiai szabadságok is megvédhetők. A transzhumanizmus az első világnézet, amely nyilvánosan kijelenti a betegségek felszámolásának szükségességét, és állást foglal a hosszú élet és az örökifjúság gondolata mellett, a mesterséges intelligencia, a nanotechnológia és a géntechnológia etikus használata által.

Csapda: mivel nem lehet tudni, hogy az öregedést és az élet meghosszabbítását kire vonatkoztatják, úgy érdemben nem lehet róla véleményt sem mondani. Ne feledjük el, hogy a nyilatkozat minden intézkedése az elme-testre és az öt érzékszervük általi érzékelésre és megtapasztalásra vonatkozik, illetve minden intézkedés mechanikus, tehát embertelen. Morfológiai, genetikai jog nincs, mert a születés és a halál nem a jog hatásköre. A jog csak az eseményeket követi, de nem az esemény. 

    4. az emberi evolúció folytatása: a transzhumanizmus a természetes evolúció folytatása, ahol alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, a szintetikus biológiát, a nanotechnológiát, a génterápiát stb., amelyeket kiegészítik az ember biológiáját, ugyanakkor alkalmazhatók a gyógyításban is és segítenek az egyéni identitás tudatosításában. A kiborg és a transzhumán fogalmak alkalmazásában különbséget kell tenni, ugyanis a transzhumán (a későbbi poszthumán) egy evolúciós folyamat, míg a kiborg egy végleges állapot az ember és a gép között. A kettő elkülönülése a következő: a) a kiborg az ember és gép közötti kapcsolat révén született meg, ahol az ember a gépkezelő. Akkor még nem volt előrelátható a biotechnológia, a mesterséges intelligencia és a nanotechnológia alkalmazása. b) a filozófiai megközelítésében a transzhumán az emberi átalakulás egyik állapota, c) a tudományos fantasztikum szempontból a transzhumán már poszthumánná alakul. Az emberi test sokszínűségének, képességeinek kibontása egy többdimenziós megközelítést és több tudományágból való megközelítést igényel.

Csapda: már rég bebizonyosodott, hogy a darwini biológiai/testi evolúció nem létezik, illetve hibás. Így a transzhumanizmus esetében sem lehet szó evolúcióról, így a transzhumán nem lehet az evolúció egyik fokozata. Ha így lenne, akkor a lineáris evolúció értelmében a mai ember –gép szerkezettel szemben a gép-ember szerkezet kialakítása várható, majd a gép-gép szerkezet, vagyis az ember eltüntetése. Az ember felszámolását csak az ember végezheti el, ahogy fennmaradását is. A transzhumanizmus a rabszolga ember felszámolását javasolja. 

    5. a transzhumanista szabadságjogok biztosítása: az információáramlás ütemében az emberi jogoknak is fejlődniük kell. Bármely szabadságformának ahhoz, hogy jogként működhessen a társadalomban, szüksége van toleranciára és méltányosságra, és védenie kell az egyén személyi jogait. A szabadságjogokat úgy kell megvalósítani, hogy elősegítse a transzdiszciplináris megközelítéseket, hogy az emberi állapotokat, mint átalakuló folyamatokat megértse. A transzhumanizmus egyetemes érzékenységet kínál, és mivel az ember egy örökké változó faj, igyekszik feltárni és tisztázni a benne a plurális és folyamatos tudásgyarapítást. Míg a transzhumanizmus világnézete megosztott a különböző transzhumanista nézetek episztemológiájában, addig a cél mindig az emberi állapot javítása volt. A gondolatok kritikus megközelítése elengedhetetlen a tudás előrehaladásához. A transzhumanizmus politikai eszközként való bírálata, mint társadalmi-gazdasági előny, viszont félrevezető. A transzhumanizmus kritikusaival szembeni legjobb védekezés a tudás, amely az ember jövőjéről való gondolkodást mozdítja elő. A globális társadalmakban az embereknek joguk van eldönteni, hogyan akarnak élni, meddig akarnak élni, és hogy szeretnének-e részt venni az öregedést gátló terápiákban. A döntéshozásnak pártatlannak, méltányosnak kell lennie és tartalmaznia kell az egyén tulajdonjogát testére és elméjére. Bár ezek a kérdések a távoli jövő problémáinak tűnhetnek, valójában már most aktuálisak, mivel a mesterséges intelligenciát már használják az orvostudományban és az öregedés elleni kezelésekben.

Csapda: a szabadságjogokat az ember szabad akaratának gyakorlásából nyeri. A transzhumanizmusban digitális diktatúra van, ahol a szabad akaratot, az önrendelkezést és önszabályozást nem lehet gyakorolni. A transzhumanizmus nem veszi figyelembe, hogy ebbe a tér-időbe mindenki egyedül érkezik és a tesztelés után, mindenki egyedül távozik. Amilyen üres kézzel jövünk, olyannal távozunk. Akkor miért annyira fontos, hogy az emberek hosszú életet éljenek? Mert aki dolgozik, az a hatalomnak profitot termel. Továbbá, az ember nem faj és nem rassz, hanem az Egy képe és azonossága. 

    6. a transzhumanista politikák kidolgozása: mivel jelenleg hiányoznak a transzhumanista politikák, a cél az, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz és hatékony stratégiákat alkalmazzunk annak érdekében, hogy olyan ésszerű társadalmi és gazdasági struktúrákat alakítsunk ki, amelyek a méltányosságon és az objektivitáson alapulnak. A transzhumanista politikák célja, hogy azokat az új technológiákat helyezzék a középpontba, amelyek a céloknak megfelelnek. Pártállástól függetlenül a demokratikus transzhumanisták a techno-progresszív politikákhoz igazodnak. A nyilatkozat érvényesíti és megerősíti az együttműködés szükségességét a különböző transzhumanista politikai kapcsolattartók között.

Csapda: a transzhumanista politikákat a háttérhatalom a felépített tekintélyeivel azért dolgoztatja ki, hogy a digitális korban élő rabszolgában ne ébredjenek kétségek, hogy valami nem úgy van, ahogy a színpadi szereplők elmondják. A politikai döntések nem az adófizető társadalmi szereplőket szolgálják, hanem azokat, akik a befizetett adókat a befizető ellen használják fel. 

    7. az emberi integritás növelése: a transzhumanizmus a) továbbmegy az elődök által képviselt irányzatokon, mint pl. a reneszánszon, a felvilágosodáson, a modernizmusos, a posztmodernizmuson és elsősorban olyan társadalmi mozgalmakra épít, mint a nőjogi mozgalmak és a feminizmus, a polgári jogi mozgalmak, a szexuális és nemi jogok mozgalma, az állatvédők mozgalma és a környezetvédelem. A transzhumanizmus nem tekinti az embert a fajt evolúciójának végső állomásaként. b) elfogadja az emberek közötti kulturális viselkedéseket, de nem támogatja az egyetemes emberi viselkedést. Nem támogatja azokat a jelenlegi gazdasági, vallási vagy politikai intézkedéseket sem, amelyek az emberek jogait és szabadságát korlátozzák. Mindezek ellenére fontosnak tartja a vallási hagyományok sokféleségének kölcsönös megértését. c) támogatja az emberi élethossz meghosszabbításának kutatását és fejlesztését, valamint az egyéni szabadságjogokat az élet végességéről. Ez az érdekérvényesítés magába foglalja az emberiség jövőjével foglalkozó globális képzési és oktatás programokat is, ahol a középpontban a megvalósítandó hosszú élet áll. d) elismeri az emberek individualitását és annak szükségességét, hogy le kell küzdeni az életkor, a rassz, a nemiség, a vallás, a gazdasági és társadalmi státusz alapján történő elfogultságokat, és támogatni kell a sokféleséget. Ebben az átmeneti folyamatban a transzhumanista ember megszabadul korábbi előítéleteitől, és a hosszú élet érdekében képes az új transzhumán értékekkel és módszerekkel azonosulni, ezzel is javítva biológiai képességeit és szellemi frissességét. 

Az integritás keretében kiemelt területek: a) túl lenni a betegségeken, az öregedésen és a halálfélelmen. Szükség van az új technológiákra, hogy új, pozitív körülményeket teremtsenek az eddigi negatívokkal szemben. b) túl lenni a hiányokon, vagyis javítani kell az életminőséget. A bőség gazdasága nem arról szól, hogy mennyi van, hanem hogy milyen mértékű pl. az alapvető emberi szükségletek, mint a szabadság, a jólét biztosítása. c) a megkülönböztetésen túl: az emberek megkülönböztetése nemre, életkorra, megjelenésre, vallásra, meggyőződésre, valamint politikai és társadalmi státuszra globálisan elterjedt és mindennapos jelenség.

Csapda: az új digitális liberalizmus az ember teremtettségét szándékosan tökéletlennek állítják be, csak azért, hogy azt hatalmi érdekből módosítani lehessen, vagyis támogatni kell a digitális egyenlőséget. A Kommunista Kiáltványhoz híven itt is visszaköszön az élet sokszínűségét támogató emberi tulajdonságok pl. az életkor, a rassz, a nemiség, a vallás, és a gazdasági és társadalmi státusz alapján történő elfogultságok, amelyek a digitális hatalmi önkényuralom útjában állnak.

    8. A nyilatkozat zárása: transzhumanista vagyok. Én vagyok életem építésze, amely tükrözi elképzeléseimet, képviseli az értékeimet, kifejezi lényem esszenciáját, összeolvasztja képzeletemet és elmémet, valamint megkérdőjelez minden létező korlátot. A transzhumanizmus egy magasabb érzékenységet követel meg, hogy felfedje azokat a valóságokat, amelyek még felfedezésre várnak. Képesek vagyunk felfedni azt, hogyan hatnak a jelenlegi és jövőbeli technológiák érzékszerveinkre, gondolkodásukra és életünkre. A transzhumanitás legfontosabb kérdéseiben veszünk részt, mint az élet meghosszabbítása, az intelligencia és a kreativitás növelése, valamint az univerzum felfedezése.

Csapda: nem transzhumanisták, hanem teremtett emberek vagyunk, akik önrendelkezők, önszabályzók, embertársaival kapcsolatteremtők, alkotó művészek, az Egy képe és azonossága. Nem vagyunk a programozó mérnökök és technológus alkotásai. Különben is transzhumanizmus mit sem ér, ha nincs az eszközök működtetéséhez szükséges energia. Amikor pedig az univerzumot szeretnénk felfedezni, akkor utazzunk önmagunk középpontjába. 

Forrás: https://www.humanityplus.org/the-transhumanist-manifesto