240. Amíg el nem veszítjük (4): A teremtő értelmet

 

Nem tudjuk, hogy mivel rendelkezünk, amíg el nem veszítjük, de miután elveszítettük, soha nem kapjuk vissza. A transzhumanizmus dogmája nem veszi figyelembe, hogy a test, lélek és szellem ember egy rendkívül összetett lény, amely bonyolultságát, ma még nem ismerjük teljesen. A puha technológiának is nevezett ember számos olyan képességgel rendelkezik, amelyek messze meghaladják mindazokat az eredményeket, amelyeket a transzhumanizmus képviselői a laboratóriumokban képesek előállítani. Például:

1. sejtjeink elektromos áram termelési potenciállal rendelkeznek: minden egyes sejtünk kb. 0,07 V feszültséget képes generálni. Ha ezt az 50 billió sejtünkre vonatkoztatjuk, akkor testünk összesen 3,5 billió V elektromos potenciállal rendelkezik. Mi több sejtjeink elektromos áramkörként is működnek, amelyek apró félvezetőként szabályozzák (erősítik vagy gyengítik) az elektromos energiát, továbbá ellenállásként is működik, szabályozva az energia áramlását a sejten keresztül, illetve tárolják és adott időben és ütemben képesek kibocsátani az energiát.

2. sejtjeink elektromosság pl. fény elnyelésére és kibocsátására képesek: amint már volt szó róla, kvantum energia generátorok és befogadók vagyunk. Minden egyes sejtünk képes kvantum fotonokat elnyelni és kibocsátani. Nem véletlen, hogy egyesek azt jelentik ki, hogy "fény lények vagyunk" vagy “fényből vagyunk”. Mivel a fény nemcsak energia, hanem információ is, sejtjeink képesek azokat értelmes utasításokká alakítani, amelyek egészséges életmódunkat és adott esetben a szükséges gyógyulásunkat is támogatják. A tudomány nemrég fedezte fel, hogy az emberi testhez tartozik egy energia mező is, amit aurának, kisugárzásnak is nevezhetünk, és amely segítségül szolgálhat az ember homeodinamikai szabályozás megértésében. Várható, hogy a jelenlegi kémiai anyagokkal történő gyógyítás mellett megjelenik az energiával való gyógyítás is. Régen ezt kézrátétel gyógyításnak nevezték. Mivel a betegség nem más, mint egyensúlyvesztés, az energiagyógyítás az egyensúly helyreállításában tud segíteni.

3. kapcsolatban vagyunk a kvantummezővel: mivel kvantum külvilágunkkal, a külső elektromágneses kvantum mezővel állandó kapcsolatban vagyunk, a sejtmagban levő DNS-ünk képes felfogni és továbbítani ezeket a jeleket. Mi több egy olyan térben, ahol a fotonok rendezetlenül működnek, a DNS képes a fotonok rendetlen mozgását rendbe szervezni, vagyis arra késztetni, hogy felvegyék a DNS formáját. A sejtszintű kapcsolatok egyben az információáramlást (adás-vétel) és a tárolást is lehetővé teszik. Az egyik áramlási lehetőség a külső forrásból származó digitális információra vonatkozik, amelyet a DNS több generáción keresztül örökített meg. A másik áramlási lehetőség a belső forrás, amivel a DNS minden egyen változást nyilvántart (memorizál), amely valaha megtörtént az egyénben. Ez azt is jelenti, hogy DNS-ünk nyilvántartása állandó, átlátható, vagyis elérhető mindenki számára, aki rendelkezik a szükséges készségekkel és technológiával ahhoz, hogy hozzáférjen és elolvassa a genetikai kódunkat. A genetikai információk nyilvántartása tehát biztonságos, mert ma is velünk vannak a több ezer éves információk. Ezt a memória modellt másolták le blokk-lánc (block chain) elven működő kvantumszámítógépekhez. 

4. sejtjeink képesek az önszabályozásra, az öngyógyításra: amikor a sejtek olyan mértékben sérülnek, hogy már nem javíthatók, önállóan eltávolítják magukat, amivel azt biztosítják, hogy a hibás vagy a hiányos DNS információk a sejtosztódás során nem kerülhetnek át az új sejtekbe. A programozott sejthalál létfontosságú a sejt gyógyulásában. Testünk napi 50-80 milliárd sejtet képes eltávolítani, hogy az egészséges sejtek zavartalanul osztódhassanak. Ez a sejtcirkularitás, a folyamatos sejtszületés és sejthalálozás tartja fent a sejtek egyensúlyát. A sejtek egyensúlya pedig adja a szervezet egészségét, a sejtek egyensúlytalansága pedig a betegséget. A kettő között van a tőlünk is függő gyógyulási lehetőség. Ha az emberre informatikai szempontból, mint puha technológiára tekintünk, akkor elmondható, hogy egy rendkívül bonyolult életformáról van szó, sokkal többről, mint a véletlenszerű mutációk eredményéről vagy egy darwini evolúcióról. Ismételten azzal a tétellel állunk szemben, hogy a digitális civilizációban egy olyan mesterséges ember másolatot akarunk létrehozni, amelynek az eredetijét még nem is ismerjük. 

A fentiekből látható, hogy sejtjeink olyan funkciókat képesek ellátni, amelyekről a mesterséges intelligenciát fejlesztő szoftver, -hardver- és rendszermérnökök álmodni sem tudnak. Ugyanis az életfunkciók sokkal bonyolultabbak, minthogy azokat a gép meg tudná jeleníteni. Láttuk, hogy sejtjeink önállóan szaporodnak, önmagukat szabályozzák, azonosítják, gyógyítják pl. képesek erősebb immunválaszt létrehozni a testben és így nagyobb ellenálló képességet kialakítani. A stresszt is képesek egészen a DNS-ünk szintjéig enyhíteni. Mindent annak érdekében, hogy a szövetek, a szervek és maga az egész emberi szervezet tökéletesen működjön. Miért ez a rend? Hogy elvégezhessük az Egy által ránk bízott feladatokat, hogy boldogan élvezhessük az élet szépségeit, hogy teljes emberi életet élhessünk. Hogyan akarja a fejlesztő mérnök a teljes életre beprogramozni a számítógép algoritmusát, ha nem tudja, hogy mi a teljes élet? Hogyan akarja az örök életet beprogramozni, az időben levő algoritmusba, ha nem tudja, hogy az örök élet az idő fölött van? Amit az algoritmusprogramozó tud, hogy azokat a parancsokat építi bele a robotba, a mesterséges intelligenciába, ami profitot hoz. És itt bukik a mutatvány. Az emberi élet nem a profitról szól, nem a mennyiségről, nem a mérhetőségről, hanem épp a minőségről, a szellemről, az istenség megvalósításáról. 

5. a neuronok az agyon kívül testünk többi sejtjeiben is megtalálhatók: való igaz, hogy a neuronok legnagyobb része az agyban található, ugyanis az agy és a gerincvelő alkotják testünk központi idegrendszerét, és kb. 86 milliárd neuront tartalmaznak. De ezen túl a test perifériás idegrendszere is tartalmaz neuronokat. A neuronok az elektromos jelek segítségével információkat osztanak meg egymással, amelyeket mi pl. gondolatként, érzelemként észlelünk és tapasztalunk meg, valamint a kémiai jelek által a sejtek közötti szinapszisokon keresztül egymással kommunikálnak. Az, hogy az elektromos és kémiai információk mennyire sikeresen találkoznak a szinapszisokban, határozza meg kognitív tudásunk szintjét. Habár a transzhumanizmus képviselői gyakran hasonlítják az emberi agy működését a számítógépes chip működéséhez, van egy pár olyan jellemző, amelyek a neuronokban hatékonyabban működnek, mint a chipekben. Az egyik az, hogy a chipeknek fizikai határai vannak, míg a neuronok határtalanok. A chipek feldolgozó sebessége a belső óra sebességére korlátozódik. A másik, hogy az agy információátvitele holografikus, ami azt jelenti, hogy az adatok nem korlátozódnak a neuronok fizikai vezetékeire, továbbá az információ a neurális hálózatokban a fény sebességével halad. 

Érdemes a tükörneuronokról is szólni. Ezek a neuronok arra képesek, hogy fizikai megtapasztalás nélkül is képesek az információt továbbítani. Kimutatták, hogy a tükörneuronok két nagyon különböző körülmény hatására aktiválódnak, az egyik a fizikai élmény, pl. amikor egy szép tájban gyönyörködünk és az érzékeink által a neuronok jeleket küldenek agyunk és testünk azon részeire, amelyek az élményt fokozó vegyi anyagokat kibocsátják pl. a dopamint, az oxitocint. A másik tényező belső uralmunk, önszabályozásunk, amely gyógyulási tényezőként is jelentkezik. Kísérletek igazolták, hogy tükörneuronjaink akkor is reagálnak, amikor csak nézünk valakit vagy valamit, vagy akkor is, ha csak rá gondolunk. Másképp mondva a tükörneuronok nem különböztetik meg a tapasztaláson alapuló élményünket, a tapasztalás nélkülitől, pl. ha valaki más tapasztal. Mivel agyunk nem tudja megkülönböztetni a megélt, a megfigyelt és az elképzelt tapasztalatot fontos lenne, hogy hogyan látjuk és láttatjuk magunkat a világban, mit gondolunk magunkról. Például, elégedettek, közömbösek vagy elégedetlenek vagyunk, szeretünk kritizálni vagy sem, tudatosan vagy tudatlanul gondolkodunk, szólunk és cselekszünk, stb. mert mindezek meghatározzák testi és lelki egyensúlyunkat, egészségünket, egyetemességünket vagy individualitásunkat.

6. dinamikus génekkel rendelkezünk: a 2000-ben bejelentett Human Genom Projekt keretében megdőlt az a korábbi nézet, hogy egy gén egy fehérje szintézisére alkalmas. Amint kiderült a kb.100.000 fehérje szintézisére csak kb. 24. 000 gén áll rendelkezésünkre, ami a fehérjék számának csak 25%-a. Következik, hogy egy gén egytől négy fehérje szintézisében is részt tud venni. A projekt során az is kiderült, hogy a génjeink működése nem statikus mivel képesek magukat programozni, szabályozni, beindulni és leállni. Később az is kiderült, hogy a 24.000 génünk akár 400.000 egyedi fehérjét is képes előállítani. Ezek a felismerések vezettek oda, hogy az öröklődési képesség, intelligencia a genom fölött vagy azon túl is létezik. Pontosabban, a környezeti hatások is képesek módosítani a gének fehérjeszintézisét, és ezek a változások öröklődhetnek. Ezt az öröklődést nevezik epigenetikának. 

Számos fizikai és nem fizikai epigenetikai viselkedést kiváltó tényező vagy ezek kombinációja létezik, amelyek felelősek lehetnek adott DNS szekvenciáért és fehérjeszintézisért. Ezek örömöt vagy bánatot, egészséget vagy betegséget, szenvedést vagy örömet, félelmet vagy bátorságot stb. képesek hozni. Külső romboló tényezők lehetnek pl. a szennyezett levegőben levő káros anyagok, a szennyezett élelmiszerek, a gyógyszerek, a drogok, a pszichedelikus anyagok stb. Belső romboló tényezők lehet az irigység, az önzés, az utálat stb. de belső építő tényező lehet pl. a derű, a nevetés, a jótett, a tudatos gondolkodás, a test-lélek- szellem harmóniájának a megtartása stb. Epigenetikusan öröklődhetnek azok a viselkedések amelyek pl. téves gondolkodásunkra, világfelfogásunkra, érzelmeinkre, a régi szövetség dogmatikájában levő bűnösségünkre vezethetők vissza, amely szerint nem vagyunk méltók az élet és a létezés jóságára. Miért tudjuk nehezen elfogadni az Egytől kapott szabad akaratunk gyakorlását, szeretetét, önrendelkezésünket, az önmagunkkal szembeni felelősségünket? Az önmagunk képességeibe vetett hitünk, öntudatunk és a körülöttünk levő fizikai és nem fizikai világunk észlelése és megtapasztalásának képessége szoros kapcsolatban áll egymással. Minél szabadabban, tudatosabban, éberebben élünk, annál teljesebb, értelmesebb lesz életünk.