224. A digitális társadalom dilemmái (2)

 

A pszichoanalízis és a közösségi platformok  között további eltérések is említhetők pl. az ember elsőbbsége vs. a gép elsőbbsége, a döntéshozó ember vs. döntéshozó gép, az adatokat az ember gyógyítása érdekében gyűjtik, vs. az adatokat az ember belegyezése nélkül ellenük, illetve az ő manipulációjára használják stb. Hasonlóságként említhető pl. a racionalitás, az analízis (belelátni az ember magánéletébe), az adatgyűjtés, az önrendelkezés vesztés, a függőség kialakítása, az ész hatalma a lélek értelme fölött, a materializmus, az individualizáció (a lélek nyomorúságának növelése), a téves „ismerd meg magad” módszer, az elidegenedés, az önrendelkezés felszámolása, a csábítás, az elfojtás, az elmagányosodás, a depresszió és az öngyilkosságok növekedése, az elme-testtel való foglalkozás, a személyre szabott utasítások, stb.

De számos olyan elem is található, amelyek csak a modern digitális, mesterséges intelligencia alapú társadalmi közösségekre jellemző. Például: az alkalmazott gépi technológia, ideértve a manipuláló algoritmusokat is, az adatot szolgáltató ember a profit forrása és így az ember termék (áru, alkatrész), az ál-hírek terjesztése (dezinformáció), a gépek részvétele a politikai manipulációkban, az anyagi javak fogyasztásának ösztönzése (a természet tartalékainak nagymértékű zsarolása), a kultúrharc (a hagyományos kultúrák felszámolása és a gépi „kultúra” bevezetése), a digitális tautológia (a gép a gépet határozza meg), verseny az ember figyelmének eltereléséért, digitális ellenőrzés (gondolat rendőrség), kormányfeladatok átvállalása, profitgeneráló ál-hírek terjesztése, társadalmi polarizáció, digitális elbutítás, a digitális hatalom célja különbözik az egyén céljától, a természetes kvantum kapcsolatok helyett online kapcsolatok létrehozása, amelyek felhasználhatók pl. a manipulált politika, kultúra, tudomány, gazdaság kialakításához stb. A digitális közösségi médiák jellegzetességeiből látható, hogy úton vagyunk a gépek irányította társadalom kialakításához, ahol nem teremtett emberek lesznek, hanem humanoid robotok. A Google egyik vezetője már bejelentette, hogy 2045-re alkalmazni fogják a ma már létező a IoT (Internet of Things, a dolgok internetje, vagy hálózatba kötött intelligens eszközök) eljárást. Megjegyzés: a IoT az elektronikai eszközök olyan hálózata, ahol az internet lehetővé teszi a gépek közötti, valamint a gép és a felhő közötti kommunikációt. A hatalomnak minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy ezt a gépek vezérelte társadalmat megvalósítsa. Nekünk egyetlen fegyverünk van a tudatosságunk, amelyből ered helyes döntéshozásunk, amely által nem tudjuk egyetemes emberi mivoltunkat feladni. 

A következőkben röviden tekintsük át, hogy mit jelent számunkra az új hatalmi digitális világ és miért okoz társadalmi dilemmát. Amint az előzőekben utaltunk rá a fehér ember technológiai fejlődése, immár a számítástechnikára és a digitalizációra vonatkozóan, egy új hatalmi, kizsákmányoló eszközt adott a pénzzel és hatalommal rendelkezők kezébe, amit napjainkban leginkább a közösségi médiumok hétköznapi jelenlétében ragadhatunk meg. Ebben az esetben is nem a technológia létezésével van a gond, hanem azzal, hogy ki, mikor és mire használja. A konyhakés is a technológia eredménye, amellyel lehet kenyeret szelni, de ölni is, akárcsak a magfúzió, amellyel elektromos energiát lehet előállítani, de bombát is. Az atombomba esetében és a digitális technológiák esetében (mindkettőt elsősorban katonai célokra használták) is azt látjuk, hogy a technológia haladása sokkal megelőzi az ember etikus viselkedését és csak akkor van lehetőségünk rá reagálni, amikor esetleg már késő. Ebből az is következik, hogy a hatalomgyakorlók nem érdekeltek abban, hogy felfedjék adott technológia visszásságait. Talán csupán azért, mert a hatalom így elesne a tervezett profitszámoktól, illetve valaki tiltakozni tudna az alkalmazással szemben. Nem tudjuk, hogy a „veszélyes” technológiák alkalmazásáért ki a felelős, illetve a felhasználónak van-e etikai kódja? A digitális médiumokat kb. 20-25 évvel ezelőtt hozták létre, hogy a technológiák által létrehozott nagy mennyiségű adatot minél hatékonyabban és rövid időn belül kezelni lehessen. A gond akkor kezdődött, amikor az adatkezelést nem a technológiák fele fordították, hanem a technológiát létrehozó ember ellen. Ezért nevezhetők a digitális társadalmi platformok a fordított pszichoanalízis megvalósítóinak. Mivel az emberek milliói által önként szolgáltatott adatokból pl. a lájk klikkelésekből, posztolásokból a rendszer profitot generál.

A számítástechnikai nagy multinacionális cégek, a Big Tech kinőtte magát az eredetileg tervezett feladatokból és pl. a Big Pharma-t képviselő multinacionális gyógyszeripari cégekkel már a manipuláció magas művészeiként szerepelnek. A manipuláció célja az ember, pontosabban a mesterségesen felépített individuális énjének befolyásolása, mert csak a tudatlanságot kihasználva tudnak ezek a cégek (pl. Twitter, Instagram, Facebook, Google, Youtube stb.) hatalmas profitra szert tenni. Megjegyzés: a digitális profit adóztatása nincs napirenden. A cégek között profitverseny folyik a felhasználókért, mert mindenik egyre több felhasználót szeretne elérni és adatát értékesíteni. Eljutottunk ahhoz a magas, eddig soha nem létező manipulációs lehetőséghez, hogy kb. ötven fehér inges mérnök, szoftver és algoritmusfejlesztő által kialakított manipulációval kb. kétmilliárd ember érhető el. Mivel a cégek profitjának alapja az adat, úgy kijelenthető, hogy az adatokkal való kereskedés egyben a felhasználó emberrel való kereskedést (digitális emberkereskedés) is jelenti. A tudatlan felhasználónak, a digitális rabszolgának fogalma sincs, hogy ha nem fizet egy szolgáltatásért, egy termékért, akkor ő a termék.

A cégek befolyásolása úgy az egyéni döntéshozás vagy döntéshozás képtelenségben, mint a társadalmat érintő döntésekben is megtalálható. Mindkét esetben a manipuláció célja, hogy az a döntés szülessen meg, amit a gép üzen. Az elmére ható gépi üzenet eredménye az egyén szintjén különbözőképpen jelenhet meg pl. frusztráltságban, idegességben, stresszben, elmagányosodásban, az anyagtól, egy másik embertől vagy a géptől való függőségben, csábításban, elidegenedésben stb. A társadalom szintjén pedig úgy, hogy nagyszámú felhasználót (több ezret) valamilyen cél megvalósítása érdekében befolyásolnak, pl. egy politikai párt győzelmére vagy elbuktatására (lásd a 2024-es romániai választásokat), vagy ál-hírek terjesztésével a pánikhangulatot kialakítani pl. tüntetést szervezni vagy valaki ellen lejárató kampányt folytatni. 

A kellő manipulációs hatás elérése érdekében a manipulátor cégeknek az adatok millióira van szüksége, amelyet úgy tudnak megszerezni, ha a felhasználók az adatokat ingyen a rendelkezésükre bocsátják. Ennek érdekében az adathalászatba a felhasználókat is bevonják, pl. az egyéni megjelenési, posztolási, kiscsoportos csevegési, kapcsolattartási lehetőségek biztosításával. A lényeg, hogy a felhasználó kiépítse a saját kis adatszolgáltató hálózatát, amelynek adatait a cégek szuperszámítógépe feldolgoz és felhasznál újabb kapcsolati hálózatok létrehozásához. A lényeg, hogy a digitális felületek a mi figyelmünket képesek legyenek irányítani (pl. az önmagunkról való figyelemeltereléssel, vagyis mindig kifele és ne befele, önmagunkba nézzünk) a gépek diktálta algoritmus szerint. A platformok mottója akár az is lehetne: engem kövess és ne önmagad vagy bennem bízzál és ne magadban. Ha megfelelünk a gép elvárásainak, akkor kedvünkre való információkkal fog minket megjutalmazni, amivel egy újabb figyelemelterelésre készteti elménket. A lényeg, hogy minél tovább maradjuk a digitális felületen, magyarul minél több ideig használjuk elménk racionalitását, és egyre kevesebbet foglalkozzunk egyetemességünkkel, mi több tagadjuk azt meg, mert csak az létezik, ami látható és hallható. A manipuláció célja, hogy a rendszer egyre több adatot legyen képes rólunk gyűjteni pl. milyen tartalmakat nézünk, mikor, mennyi ideig, a hét melyik napján stb. A számítógépek segítségével az ingyen adatokat csoportosítják, rangsorolják, kiértékelik és a kapott eredményekből pl. prognózisokat készítenek, illetve felhasználják az algoritmusok továbbfejlesztésébe pl. hogyan lehet még inkább a mi figyelmünket a gépek programjaira terelni, a függőségünket növelni. 

A magatartásunkban és a felfogásunkban pl. gondolatainkban, szokásainkban, cselekedeteinkben, viselkedésünkben, beállt változások a cég számára profitot hozó termékké alakulnak. Az üzlet létrejöttének feltételei itt sem mások, mint hogy az megbízható, kiszámítható, ellenőrizhető legyen. A nyers és feldolgozott adat jelenti az üzletet a manipuláló cég, a közösségi médiumok részére. A manipulációs lépések (3M), mint a megfigyelés pl. az ingyen adatszerzés, a meggyőzés pl. változás a viselkedésünkben és a modellezés pl. a profitot hozó ideális viselkedési modell kialakítása cég profitjának növelése érdekében történnek. A digitális kapitalizmus, már nem gabonával, gyárakban előállított eszközökkel stb. kereskedik, hanem a megfigyelt emberrel (digitális emberkereskedelem) és az ingyen szolgáltatott adatokkal. A cégek megfigyelése, nyomonkövetése kizárólagos határidős ügyletnek tekinthető. A megfigyelés lényege, hogy modellezni lehessen a digitális rabszolgát pl. tudni róla, hogy mit fogyaszt, hova jár, kivel beszélget és mit, milyen felületeket/tartalmakat néz és mennyi ideig, szomorú-e vagy vidám stb. Ezt korábban úgy hívták, hogy gondolati rendőrség, amire pl. a szocialista rendszerben nagyon sokan haragudtak. Akkor tiltakoztunk, ha magánéletünkbe a hatalom belelátott pl. telefonjainkat lehallgatta. Mára már megfordult a világ, mert a digitális rabszolga kéri a hatósági feladatokat is ellátó közösségi médiumokat, hogy őt meghallgassák. Pedig ugyanarról az emberről van szó, csak az ember viselkedésének befolyásolása változott. Akkor tudtuk, hogy ki és miért hallgat le. Ma nem tudjuk. Ahogy azt sem, hogy az internetes adatainkkal pontosan mi történik. Amit tudunk, hogy az adatok egy részét a különböző viselkedési formák modellezésére használják, amelyeket a személyre szabott befolyásoláshoz, manipulációhoz használnak fel. A modelleket természetesen folyamatosan tökéletesítik.