221. Barletta Nyilatkozat

  

Nemzetközi Filozófiai Értekezlet

“Együttélés és az emberek közötti párbeszéd” 

 

Nyilatkozat a filozófiáról és a kultúrák közötti együttélésről 

 

Barletta, 2024. május 24, Olaszország  

Az egyre növekvő kihívások és lehetőségek világában szükségünk van a filozófiai szempontú megközelítésekre és válaszokra. A növekvő szegénység és bizonytalanság, a csökkenő szabadságjogok és az egyre terjedő konfliktusok megkövetelik, hogy megkeressük a kölcsönös együttélés új módjait. 

Filozófia 

A gyorsan globalizálódó világunkban a filozófia egyedülálló forrásokat kínál, ugyanis a különböző gyakorlataink és elméleteink legalapvetőbb feltevéseit és elveit vizsgálja, és mindig is a különböző nézőpontok közötti párbeszédben - jobban mondva a többnyelvűségben - fejlődött. Így abban az egyedülálló helyzetben van, hogy a különböző nézőpontok közötti gondolkodást képes ösztönözni. 

A filozófia időnként erős meggyőződésekhez és merev ideológiákhoz vezetett. A filozófusok néha nem ismerték fel a nyelvi és hagyománybeli sokféleségeket és különbségeket. Reflexív tudományágként azonban a filozófia képes arra, hogy azonosítsa a feltevéseket és a feltételezéseket, és olyan kérdésekkel is foglalkozzon, amelyek az akadémiai tudományokon kívüli embereket is érintik. A filozófia szövegei és hagyományai gyakran az egyik kultúrából a másikba, egyik nyelvről a másikba vándoroltak. Elismerjük, hogy a szerzőket eredeti nyelvükön kell tanulmányozni és tanulni. 

A filozófia művelése ösztönzi a polgári és demokratikus elkötelezettséget, és segít fejleszteni a hatékony artikulációhoz és a kommunikációhoz szükséges tudást és készségeket. Az értelmi és kulturális csere, amely továbbra is a filozófia jellemzője, jelentős szerepet játszott és játszik ma is a többnyelvűség és az együttélés fenntartásában. 

A filozófia mai helyzete 

A filozófia világszerte kulcsszerepet játszik az akadémiákon, bár ez a szerep az évszázadok során sokféleképpen változott. Az akadémiai filozófia Európában és az angol nyelvű világban erősen Európa centrikussá vált, és ez a jelenség részben az európai terjeszkedés, a gyarmatosítás másrészt a globalizáció következtében a világ más részein is megismétlődött. Mivel az egyetemek e jelenségre fokozatosan erre ráébredtek, szükségesnek vélték az egyetemi szabályok kiszélesítését és a tananyag sokszínűségének biztosítását, de ennek leküzdésében jelentős kulturális, szerkezeti és intézményi akadályokba ütköztek, olyanokba, amelyek az egyetemi rendszer egyensúlytalanságaiból és aszimmetriáiból, valamint szélesebb körű társadalmi, politikai, gazdasági és ideológiai korlátaiból származtak és származnak ma is. 

Az egyetemek jelentős szerepet játszanak az egyetemi szabályzatok és a tantervek meghatározásában, valamint a pedagógiai és kutatási területek kialakításában. Mindezeket a társadalmi vagy politikai igényekre, pénzügyi lehetőségeikre és a kulturális trendekre adott válaszaiként teszik. Ez a hozzáállás elkerülhetetlenül azt eredményezte, hogy bizonyos témák, narratívák és megközelítések bekerültek a programba, mások pedig nem. Olyan korlátok is bekerültek, amelyek például kizárják a nők vagy bizonyos régiók részvételét az egyetemi tudományos munkából. Így lehetséges az, hogy a női filozófusok munkássága még ma is gyakran hiányzik a programokból. A nők számos filozófiai tanszéken továbbra is nincsenek megfelelően képviselve. 

A faji identitások és a kétneműség hiánya még inkább látható az akadémián. A filozófiai gondolkodás fontos kérdései és perspektívái így elvesznek. Ezt a veszteséget súlyosbítja az angol nyelv, mint a nemzetközi tudományos élet nyelve, amely egyre nagyobb teret nyert. Ez a trend a más nyelvű filozófiák leértékeléséhez vezetett, ami a fogalmi források, a tartalom, a módszerek és a perspektívák tekintetében a párbeszéd beszűkülését eredményezte. A nyelvek sokféleségének komolyan vétele létfontosságú a valódi filozófiai nyelvezet megvalósításához. 

A kultúrák közötti megközelítések 

Világunk ma olyan jelentős környezeti, társadalmi, politikai és technológiai kihívásokkal néz szembe, amelyek az élet minden formájának jövőjét fenyegetik. A hatékony válaszadáshoz ezek a kihívások valamennyi ország és közösség közös erőfeszítését igénylik, valamint azt, hogy építő jellegű nyitott vitát folytassanak egymással, amely egymás álláspontjának valódi megértésén alapul. 

A filozófián és általában a humán tudományokon belül a kultúrák közötti orientáció virágzóvá tétele lehetővé teszi számunkra, hogy kezelni tudjuk a kirekesztés és a sokféleség hiányosságait. Az egyik legalapvetőbb filozófiai készség a mások szemszögéből való gondolkodás képessége. Ez magában foglalja a gondolatok és problémák külön szempontok szerinti megértést és kritikai vizsgálódást. Minél inkább sikerül ezt megtennünk, annál inkább csökkenhet a másságtól való félelmünk. A mások szemszögéből való gondolkodás képessége különösen nélkülözhetetlen a demokratikus viselkedés kialakításához, amely a többségi társadalom alapjait képezi. 

Felhívás a mélyebb együttélésre 

Az „együttélés” etimológiájában a filozófia a különbözőségeken átívelő, a sokféleséget és a kultúrák közötti együttlét lehetőségeit keresi és hordozza magában. Az együttélés számos filozófiai hagyományban megtalálható, mert a filozófia képes a gondolkodás és a világhoz való különböző, olykor gyökeresen szembenálló viszonyunk globális együttélését felkarolni. Kulcsfontosságú, hogy hogyan lehet ezeket a különbözőségeket összehozni és egymás tiszteletteljes megértését keresni. 

Az együttélés fogalmát néha számos kritika érte, pl. az, hogy nem fordít kellő figyelmet az egyetértésre és a vitára. Javaslatunk az, hogy az érveléssel kapcsolatos filozófiai elkötelezettség előmozdításával, valamint a különböző rendelkezésünkre álló lehetőségekkel és kitartó munkával elérjük a mélyebb együttélés szintjeit. Ezáltal egy radikális, plurális és együtt élő új filozófiai forma érhető el, amely a mások eszméivel való tiszteletet helyezi a középpontba. Még pontosabban, azáltal, hogy a meglévő határok között támogatjuk a komoly vitákat – megtapasztalva az új intellektuális érintkezések eredményeit -, új elméleteket dolgozhatunk ki, és a békés és fenntartható együttélés érdekében újjáéleszthetjük az új célok megfogalmazását. 

Intézkedések 

A filozófia értéke és gyakorlata, valamint a kultúrák közötti megközelítések előmozdítása érdekében az együttélésre a következő intézkedéseket javasoljuk:

1. Konkrét kötelezettséget vállalni a filozófiai és a bölcsészettudományi oktatás kiterjesztésére, különösen a fiatalabb generációk körében, az oktatás különböző szintjein, különös tekintettel a közép- és felsőfokú oktatás közötti folytonosságra, valamint a filozófia nyilvánosságának szélesítésére való tekintettel. Az intézkedés előnye, hogy a filozófia és a bölcsészettudományok egyedülálló és jelentős módon járulnak hozzá,

a) a személyes fejlődéshez és a társadalmi kohézióhoz,

b) a kultúrák közötti kommunikációhoz és együttéléshez,

c) az alkalmazkodó képességhez és a jóléthez,

d) a digitális technológia és a mesterséges intelligencia értelmes használatához, valamint az ezen határokról és lehetőségekről való filozófiai elmélkedésekhez,

e) a béke előmozdításához, a cselekvő polgári szerepvállalás kialakításához és a demokrácia fennmaradásához,

2. Biztosítani, hogy a határok ne akadályozzák az együttélést, a kultúrák közötti párbeszédet és a tudományos cserét. Az egyetemeket és a tudományos intézményeket alkotó műhelyekként kell értékelni, és megfelelő forrásokkal kell támogatni. A filozófiát, mint az emberiség alapvető kérdéseivel foglalkozó tudományágat, mindig is a határokon átívelően tanulmányozták és gyakorolták, és így történetiségében a kultúrák közötti folyamatos csere révén gazdagodott. A jelenlegi vízumkorlátozások akadályozzák ezt a gazdagodást. Elítélendők azok a kirekesztő intézkedések, amelyek a határokat az erőszak és az embertelenség helyszíneivé teszik.

3. Intézkedni a tudományos szabadság tiszteletben tartásáról és védelméről, a cenzúra, a megfélemlítés és az üldözés megszüntetéséről, hogy növekedni tudjon a tudományos együttműködés, a mobilitás és a csere.

4. Kezelni a strukturális és anyagi hátrányokat, támogatni a globális tudományos együttműködést.

5. A filozófusok tudományos hálózatainak támogatása egy többszintű intézkedés révén valósulhat meg, beleértve:

a) az egyetemeken és kutatóintézetekben lévő filozófiai intézmények támogatásával,

b) a világ különböző régiói közötti filozófiai párbeszéd előmozdításával,

c) a hallgatók és kutatók cseréjének növelésével és kiterjesztésével, különös tekintettel a dél-dél, kelet-nyugat és észak-dél mobilitására,

d) kiszélesíteni a filozófiai kutatások eredményeit, kommunikációval fenntartani a tudományos és egyéb ismeretterjesztő kezdeményezéseket,

e) rendszeres magas szintű filozófiai találkozókat biztosítani, többek között a G7 és a Filozófiai Világkongresszus keretein belül. 

 

Barletta, 2024. május 24 

Aláírók: Maurice Aymard (École des Hautes Études en Sciences Sociales Fondation Maison des Sciences de l’Homme), Michael Beaney (University of Aberdeen), Marienza Benedetto (Università Aldo Moro di Bari), Mario De Caro (Università di Roma Tre), Jean-Paul De Lucca (L-Università ta’ Malta),Philipp Dorstewitz (American University of Ras Al Khaimah Philosophy House Fujairah), Rolf Elberfeld (Universität Hildesheim), Fabrizia Giuliani (Sapienza Università di Roma), Anke Graneß (Universität Hildesheim), Sharon Macdonald (Humboldt-Universität zu Berlin), Mikhail Minakov (Kennan Institute /Wilson Center), Paolo Ponzio (Università Aldo Moro di Bari), Ahmed Al Samahi (Philosophy House Fujairah), Luca Maria Scarantino (Università Aldo Moro di Bari), Emidio Spinelli (Sapienza Università di Roma), William Sweet (Saint Francis Xavier University), Bryan Van Norden (Vassar College)