92. Akiktől ma is tanulhatunk (1)

 A hangfelvétel elérhető a https://youtu.be/XzfR7SnnDkw csatornán.

Beavató Mesterünk tanításaihoz való hűségünket nagymértékben meghatározták az első századok jelentősebb hitvédői és egyháztanítói, akiknek feladata az volt, hogy az újkeresztények gondolatvilágát védjék, tolmácsolják és ezzel egy időben alakítsák is. Az új kereszténység hitét elsősorban védeni kellett a nem pogány és a görög tanításoktól, illetve a meglévő tanokra alapozva azokat tovább kellett értelmezni, magyarázni. A jelentősebb hitvédők például:

1. Jusztinosz szerint az ember kereszténynek születik, ugyanis az Ige minden e világra jövő embert megvilágosít, vagyis ”az egész emberi nem részesedik az Igéből”. Amint mondja, az Ige a kereszténységet, az egyetemességet adja az embernek. Amivel az Igét, az egyetemességet, a kereszténységet felfoghatjuk az az értelem. Az Egyet nem lehet megnevezni, mert „névtelen”, ugyanis ha nevet adunk neki, pl. Istennek szólítjuk, máris tökéletlen emberi fogalomrendszerbe tereljük, vagyis a fentit, lehozzunk a földre, a szakrálist profánná tesszük. Jusztinosz tagadja Mózesnek az Istennel való találkozását, ugyanis amint kijelenti, a Teremtővel soha senki nem beszélt, senki nem is látta, viszont a küldötte, Beavató Mesterünk által lehetővé tette, hogy megismerjük. Vajon miért nem vette át a későbbi hatalmi apparátus ezeket a tanokat?

2. Jusztinosz tanítványa Tatianosz több esetben is vitába szállt a materialista gondolkodókkal, pl. Arisztotelész utódaival, akik szerint nincs gondviselés és a boldogság is azok számára fenntartott, akik gazdagsággal, nemességgel, testi erővel és szépséggel rendelkeznek. Tegyük hozzá, hogy a mai XXI. század anyagi vallás híveitől is hasonlót lehet hallani. A politeizmus és a fatalizmus kritikája alapján Tatianosz, kijelenti, hogy a keresztény nem lehet alávetve a végzetnek, mert ura önmagának és vágyainak. Azt is kifejtette, hogy az Egy, mint anyagtalan szellem okozza (hozza létre) az anyagot. Az Egynek nincs oka, mert ő a forrás. Az Egy a teremtményeiből (okozatból) pl. az emberből ismerhető meg. Az Egy, vagyis az Ige (a teremtő szó, a legyen) „egyszerűségének akaratára lépett elő” mai fogalmaink szerint a szükségszerűségből. Tatianosz megkülönbözteti az alsó lelket, az animát vagy pszichét, mai fogalmunkban az individuális ént, és a felső lelket, vagy a szellemet, a pneumát, ami az igazi lélek. Mai fogalmunkban az univerzális én. Azt is megállapítja, hogy az a lélek, amelyik megismerte Istent, (az egyetemes ént) az nem hal meg.

3. az egyháztanító Alexandriai Kelemen szerint az igazi tudás az önismeret, ami által önmagunkat ismerhetjük meg és a bennünk lakó Istent. Csak ezzel az ismerettel tudunk az Egyhez egyre hasonlóbbá lenni. Amint mondja, a Logosz (egyetemes énünk) olyan világosság, amelytől senki sincs megfosztva. A mi dolgunk, hogy rejtekhelyéről előcsalogassuk. Az új kereszténységbe való bevezetést szolgáló Paidagogosz c. művében az Egyhez visszavezető (beavató) út lépéseit foglalja össze, mint a megtérés (átváltozás), a ragaszkodásról való lemondás és a felszabadulás elérése, a megtisztulás vagy a kiegyensúlyozottság megvalósítása és az Eggyel való egyesülés. Véleménye szerint a keresztény gazdag ember, mert birtokolja a lélek gazdaságát, amit nem lehet tőle elvenni. Jelmondata, hogy az észt diktálta vágyakat fékezni kell. A „Melyik gazdag üdvözül” c. írásában azt is kimutatja, hogy a gazdagok is üdvözülhetnek, ha vagyonuk nem uralkodik lelkükön, hanem csak eszközként használják azt a jó érdekében.

Az újkereszténység kialakulásának idején jelentős szerepet játszott a görög, materialista filozófia is, amit azzal is gyanúsítottak, hogy számos esetben a régi szövetségből kölcsönöztek, azt állítva például Platónról is, hogy Mózes tanaiból kölcsönzött. Kelemen a problémát úgy oldotta meg, hogy azt javasolta, a törvény maradjon meg a nem pogányoknak, a filozófia a görögöknek és a törvény is és a filozófiai is az újkeresztényeknek. Azt állította, hogy a filozófia célja előkészíteni a bölcsességet (gnózist), illetve hogy a filozófia nem más, mint az isteni és emberi bölcsességek alkalmazása. Kelemen véleménye szerint a gnózis által ismerhető meg az Egy, a kereszténység és a hit is. Illetve a gnózis adja meg azt a tudást, amely által megérthető az Egy teremtő, fenntartó (gondviselő) és világosságot adó forrása. Kelemen állította, hogy „azok, akik a gnózisban gyakorolják magukat, minden tárgykörből összeszedik azt, ami hasznára van az igazságnak”. A következő évszázadokban vajon miért kellett elhallgatni vagy eretneknek minősíteni a magasabb szintű, értelmes tudást?

4. Origenész az alexandriai gnosztikus iskola másik képviselője, egyháztanítója, akit vértanú halála után kb. 300 évvel, 543-ban a Konstantinápolyi zsinaton az apparátus kiközösített és így nem lett szent. Ennek ellenére az egyháztudományt tőle számítják. Origenészt többek között az is érdekelte, hogy mi a lélek eredete. Véleménye szerint vagy kívülről kapjuk, vagy szüleinktől. Mindkét esetben világosan látszik a lélek anyagtalansága, ami azt igazolja, hogy a lélek értelmi megismerésre alkalmas, tehát a léleknek felül kell emelkednie az érzéki világon. Véleménye szerint a Paradicsomból való bukás oka a rosszul értelmezett szabad akarat/választás volt. Mai fogalmaink szerint, nem a lélekkel, hanem az egyetemes énnel születünk mindannyian, amelyet életünk folyamán vagy meg tudunk őrizni, vagy elveszítünk. Ami a vallásos fogalomkörben Paradicsomként van bemutatva az az Eggyel való közös állapot, a két fa (tudás és a bölcsesség vagy az örök élet fája) pedig a lélek kettős jellegét mutatja be. A racionális gondolkodás, az ész fája az individuálist ént képviseli, az örök élet fája, pedig az örök, egyetemes ént. A szabad választás az emberre nézve kötelező, mert ellenkező esetben nincs értelme a világnak, az életnek, a tesztpálya megtételének, ahol a teremtett ember a visszatérés érdemességéről tanúbizonyságot tud tenni. Nincsen szó tehát bukásról és rossz választásról sem, hanem szükségszerű döntésről.

Origenész egyetemes, értelmi alapokon nyugvó tudása abból is kiderül, hogy azt tartották róla, hogy amint beszélt úgy élt, és ahogy élt úgy beszélt. Vagyis belső egységben volt a gondolat, a szó és a cselekedet. A tudáshoz, a gnózishoz való ragaszkodása abban a felfogásában is megnyilvánult, amely szerint minden témába illőt érdemes összegyűjteni, majd elolvasni, ami értékes azt meg kell tartani, jegyzetelni kell, de semmit sem szabad elfogadni fenntartások nélkül. Mintha egy keleti tanítást olvasnánk, amely a bennünk levő univerzális ént erősítené, amely azt tanítja, hogy olvassunk el minden könyvet, amely vallásról, gondolkodásról, szellemről, lélekről szól. Ne legyünk tekintettel az egyik vagy a másik vallás külsőségeire, szabályaira, dogmáira, szokásaira és szertartásaira. Elsőként ismerjünk meg mindent és vizsgáljunk meg mindent. Hallgassuk meg a gondolkodók, papok, bölcsek, filozófusok, aszkéták szavait, mérlegeljük azokat és ne vessünk el semmit. A gondolatokat rostáljuk meg, és ami maradt azt éljük át teljes mértékben. Azonosítsuk magunkat velük és csak akkor bíráljunk, ha már túl vagyunk rajtuk. A sok tanítás közül válasszunk ki egyetlen egyet, a többit tegyük félre. Továbbá, legyünk vágytalanok, ne válogassunk, és ne igyekezzünk megtartani semmit. Gazdagság, szegénység, dicséret, megvetés, hadd jöjjön, úgyis elmúlik. Ne tegyünk különbséget erény és bűn között, hírnév és gyalázat között, jó és rossz között. Kerüljük a bánatot, a bánkódást, a bűntudatot, ugyanis mi vagyunk az öröm és a bánat forrása is.

5. Ireneusz a teremtés szükségszerűségéről mondta, hogy a világ a jó miatt és a jóból keletkezett, amiben csak annyi a hiba, hogy a jóból nem jó világ keletkezik, hanem csak világ, amely se nem jó és se nem rossz. Ezért a világ nem erkölcsi alapon keletkezik, hanem az Egy akaratából, hogy legyen az embernek otthona, ahol az ember és az Egy ketten vannak. Amikor a világot erkölcsössé teszi a tudatlan ember, akkor mindig problémákkal kerül szembe. Ireneusz elismeri, hogy az értelem a hit oldalán áll, illetve azt, hogy a nem pogány kereszténység gyakorlatilag negatív kereszténység.

Felmerül a kérdés: ha elődeink ennyi mindent tudtak, ma miért nem alkalmazzuk?