92. Akiktől ma is tanulhatunk (1)
A hangfelvétel elérhető a https://youtu.be/XzfR7SnnDkw csatornán.
Beavató Mesterünk
tanításaihoz való hűségünket nagymértékben meghatározták az első századok
jelentősebb hitvédői és egyháztanítói, akiknek feladata az volt, hogy az újkeresztények gondolatvilágát védjék, tolmácsolják és ezzel egy időben alakítsák
is. Az új kereszténység hitét elsősorban védeni kellett a nem pogány és a görög
tanításoktól, illetve a meglévő tanokra alapozva azokat tovább kellett
értelmezni, magyarázni. A jelentősebb hitvédők például:
1. Jusztinosz szerint az ember kereszténynek születik, ugyanis az Ige minden e
világra jövő embert megvilágosít, vagyis ”az egész emberi nem részesedik az
Igéből”. Amint mondja, az Ige a kereszténységet, az egyetemességet adja az
embernek. Amivel az Igét, az egyetemességet, a kereszténységet felfoghatjuk az
az értelem. Az Egyet nem lehet megnevezni, mert „névtelen”, ugyanis ha nevet
adunk neki, pl. Istennek szólítjuk, máris tökéletlen emberi fogalomrendszerbe
tereljük, vagyis a fentit, lehozzunk a földre, a szakrálist profánná tesszük.
Jusztinosz tagadja Mózesnek az Istennel való találkozását, ugyanis amint
kijelenti, a Teremtővel soha senki nem beszélt, senki nem is látta, viszont a küldötte, Beavató Mesterünk által lehetővé tette, hogy megismerjük. Vajon miért nem
vette át a későbbi hatalmi apparátus ezeket a tanokat?
2. Jusztinosz tanítványa Tatianosz több esetben is vitába szállt a
materialista gondolkodókkal, pl. Arisztotelész utódaival, akik szerint nincs
gondviselés és a boldogság is azok számára fenntartott, akik gazdagsággal,
nemességgel, testi erővel és szépséggel rendelkeznek. Tegyük hozzá, hogy a mai
XXI. század anyagi vallás híveitől is hasonlót lehet hallani. A politeizmus és
a fatalizmus kritikája alapján Tatianosz, kijelenti, hogy a keresztény nem lehet alávetve
a végzetnek, mert ura önmagának és vágyainak. Azt is kifejtette, hogy az Egy,
mint anyagtalan szellem okozza (hozza létre) az anyagot. Az Egynek nincs oka,
mert ő a forrás. Az Egy a teremtményeiből (okozatból) pl. az emberből ismerhető
meg. Az Egy, vagyis az Ige (a teremtő szó, a legyen) „egyszerűségének akaratára
lépett elő” mai fogalmaink szerint a szükségszerűségből. Tatianosz
megkülönbözteti az alsó lelket, az animát vagy pszichét, mai fogalmunkban az
individuális ént, és a felső lelket, vagy a szellemet, a pneumát, ami az igazi
lélek. Mai fogalmunkban az univerzális én. Azt is megállapítja, hogy az a
lélek, amelyik megismerte Istent, (az egyetemes ént) az nem hal meg.
3. az egyháztanító Alexandriai Kelemen szerint az igazi tudás az
önismeret, ami által önmagunkat ismerhetjük meg és a bennünk lakó Istent. Csak
ezzel az ismerettel tudunk az Egyhez egyre hasonlóbbá lenni. Amint mondja, a
Logosz (egyetemes énünk) olyan világosság, amelytől senki sincs megfosztva. A mi dolgunk, hogy rejtekhelyéről előcsalogassuk. Az új kereszténységbe
való bevezetést szolgáló Paidagogosz c. művében az Egyhez visszavezető
(beavató) út lépéseit foglalja össze, mint a megtérés (átváltozás), a
ragaszkodásról való lemondás és a felszabadulás elérése, a megtisztulás vagy a
kiegyensúlyozottság megvalósítása és az Eggyel való egyesülés. Véleménye
szerint a keresztény gazdag ember, mert birtokolja a lélek gazdaságát, amit nem
lehet tőle elvenni. Jelmondata, hogy az észt diktálta vágyakat fékezni kell. A
„Melyik gazdag üdvözül” c. írásában azt is kimutatja, hogy a gazdagok is
üdvözülhetnek, ha vagyonuk nem uralkodik lelkükön, hanem csak eszközként
használják azt a jó érdekében.
Az újkereszténység kialakulásának idején jelentős szerepet játszott a görög,
materialista filozófia is, amit azzal is gyanúsítottak, hogy számos esetben a
régi szövetségből kölcsönöztek, azt állítva például Platónról is, hogy Mózes
tanaiból kölcsönzött. Kelemen a problémát úgy oldotta meg, hogy azt javasolta, a törvény maradjon meg a nem pogányoknak, a filozófia a görögöknek és a
törvény is és a filozófiai is az újkeresztényeknek. Azt állította, hogy a
filozófia célja előkészíteni a bölcsességet (gnózist), illetve hogy a filozófia
nem más, mint az isteni és emberi bölcsességek alkalmazása. Kelemen véleménye
szerint a gnózis által ismerhető meg az Egy, a kereszténység és a hit is.
Illetve a gnózis adja meg azt a tudást, amely által megérthető az Egy teremtő,
fenntartó (gondviselő) és világosságot adó forrása. Kelemen állította, hogy
„azok, akik a gnózisban gyakorolják magukat, minden tárgykörből összeszedik
azt, ami hasznára van az igazságnak”. A következő évszázadokban vajon miért
kellett elhallgatni vagy eretneknek minősíteni a magasabb szintű, értelmes
tudást?
4. Origenész az alexandriai gnosztikus iskola másik képviselője,
egyháztanítója, akit vértanú halála után kb. 300 évvel, 543-ban a
Konstantinápolyi zsinaton az apparátus kiközösített és így nem lett szent.
Ennek ellenére az egyháztudományt tőle számítják. Origenészt többek között az is
érdekelte, hogy mi a lélek eredete. Véleménye szerint vagy kívülről kapjuk,
vagy szüleinktől. Mindkét esetben világosan látszik a lélek anyagtalansága, ami
azt igazolja, hogy a lélek értelmi megismerésre alkalmas, tehát a léleknek
felül kell emelkednie az érzéki világon. Véleménye szerint a Paradicsomból való
bukás oka a rosszul értelmezett szabad akarat/választás volt. Mai fogalmaink
szerint, nem a lélekkel, hanem az egyetemes énnel születünk mindannyian,
amelyet életünk folyamán vagy meg tudunk őrizni, vagy elveszítünk. Ami a
vallásos fogalomkörben Paradicsomként van bemutatva az az Eggyel való közös
állapot, a két fa (tudás és a bölcsesség vagy az örök élet fája) pedig a lélek
kettős jellegét mutatja be. A racionális gondolkodás, az ész fája az
individuálist ént képviseli, az örök élet fája, pedig az örök, egyetemes ént. A
szabad választás az emberre nézve kötelező, mert ellenkező esetben nincs
értelme a világnak, az életnek, a tesztpálya megtételének, ahol a teremtett
ember a visszatérés érdemességéről tanúbizonyságot tud tenni. Nincsen szó
tehát bukásról és rossz választásról sem, hanem szükségszerű döntésről.
Origenész
egyetemes, értelmi alapokon nyugvó tudása abból is kiderül, hogy azt tartották
róla, hogy amint beszélt úgy élt, és ahogy élt úgy beszélt. Vagyis belső
egységben volt a gondolat, a szó és a cselekedet. A tudáshoz, a gnózishoz való
ragaszkodása abban a felfogásában is megnyilvánult, amely szerint minden témába
illőt érdemes összegyűjteni, majd elolvasni, ami értékes azt meg kell tartani,
jegyzetelni kell, de semmit sem szabad elfogadni fenntartások nélkül. Mintha
egy keleti tanítást olvasnánk, amely a bennünk levő univerzális ént erősítené,
amely azt tanítja, hogy olvassunk el minden könyvet, amely vallásról,
gondolkodásról, szellemről, lélekről szól. Ne legyünk tekintettel az egyik vagy
a másik vallás külsőségeire, szabályaira, dogmáira, szokásaira és
szertartásaira. Elsőként ismerjünk meg mindent és vizsgáljunk meg mindent.
Hallgassuk meg a gondolkodók, papok, bölcsek, filozófusok, aszkéták szavait,
mérlegeljük azokat és ne vessünk el semmit. A gondolatokat rostáljuk meg, és
ami maradt azt éljük át teljes mértékben. Azonosítsuk magunkat velük és csak
akkor bíráljunk, ha már túl vagyunk rajtuk. A sok tanítás közül válasszunk ki
egyetlen egyet, a többit tegyük félre. Továbbá, legyünk vágytalanok, ne
válogassunk, és ne igyekezzünk megtartani semmit. Gazdagság, szegénység,
dicséret, megvetés, hadd jöjjön, úgyis elmúlik. Ne tegyünk különbséget erény és
bűn között, hírnév és gyalázat között, jó és rossz között. Kerüljük a bánatot,
a bánkódást, a bűntudatot, ugyanis mi vagyunk az öröm és a bánat forrása is.
5. Ireneusz a teremtés szükségszerűségéről mondta, hogy a világ a jó miatt és a jóból keletkezett, amiben csak annyi a hiba, hogy a jóból nem jó világ keletkezik, hanem csak világ, amely se nem jó és se nem rossz. Ezért a világ nem erkölcsi alapon keletkezik, hanem az Egy akaratából, hogy legyen az embernek otthona, ahol az ember és az Egy ketten vannak. Amikor a világot erkölcsössé teszi a tudatlan ember, akkor mindig problémákkal kerül szembe. Ireneusz elismeri, hogy az értelem a hit oldalán áll, illetve azt, hogy a nem pogány kereszténység gyakorlatilag negatív kereszténység.
Felmerül a kérdés: ha elődeink ennyi mindent tudtak, ma miért nem alkalmazzuk?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése