90. Látványkeltés

 A hangfelvétel elérhető a https://youtu.be/biw8cYQ6Jvc csatornán.

A demokratikus naiv polgár, azt hiszi, hogy a demokrácia álcájába beleszólhat, mivel nem ismeri, hogy a döntéseket kik hozzák, milyen szinten és milyen érdekből. A tömeget megvezető láthatatlan kéz arra törekszik, hogy az egyre nagyobb vagyonosodás és a kitalált fejlődés és haladás érdekében az életszerű kapcsolatokat felbontsa, és helyükbe fiktív, látvány jellegű, tehát életellenes viszonyokat tegyen. Ez volt a célja a 2008-as válságnak, a rákövetkező klímaválságnak és a 2015-óta elindult üzleti célú tömegek vándoroltatásának is. A legújabb a 2019-es vírusjárvány. A recept ismerős: oszd meg és hatalmaskodj fölötte. A hatalmi manipuláció elsősorban gazdasági és politikai látványtechnikákat alkalmaz, amelyek megakadályoznak minket abban, hogy a valóságban (létre törekvésben) éljünk. Helyette különböző látványosságok, dezinformációk, illetve médiumok hatása alatt tart. Akár az is mondható, hogy az irányított információk börtönébe vagyunk bezárva, ahol annyit tudhatunk meg a világról, amennyit a hatalom megenged.

Látvány mindaz, ami mesterséges, ami nem a valósághoz tartozik, tehát manipuláció, elferdítés, káprázat, rendetlenség (rendszer), hírkeltés/híresztelés, pletyka, téves kommunikáció (dezinformáció, marketing, vagyis hogyan adjuk el, közöljük azt, ami nincs), vetítés. Továbbá, káprázatkeltés és annak fenntartása (a valóság felcserélése a hazugsággal), kellék, látszat, mindaz, ami az Egy hagyományának felszámolásához és az ember rabszolgaságához vezet. A látványkeltés egyben félelemkeltés is. Látvány például a demokrácia is, mert dogmája a liberalizálj- deregulálj és privatizálj. A hatalom korábbi látványtechnikái a harmincéves háborút lezáró 1648-as wesztfáliai szerződés, az 1815-ös Szent Szövetség, az 1920-as Versailles-i szerződés alapján készült 1944-es Bretton Woods-i világgazdasági rendszer, de a hatalom magánvagyonának védelme érdekében létrehozott NATO is. A látvány egy sokszereplős színészekből álló színpad, ahol a főszerepet a manipulált tömeggel játszatják el, és ahol a láthatatlan háttérhatalmi rendező elégedetten mosolyog, mert sikerült saját véleményét a tömeggel képviseltetni. A legfrissebb látványok egyike a materialistáknak a Vatikánnal (Ferenc pápa és Peter Turkson kardinális képviseletében), 2020. decemberében kötött a látványt támogató megállapodása, amely a Coalition for inclusive Capitalism with the Vatican nevet viseli. A megállapodás arról szól, hogy a világot vezető multinacionális cégek, a számunkra közismertebbek pl. Allianz, Visa, Deloitte, Bayer, Du Pont, Mastercard, Merck, Johnson and Jonson, Motorola, illetve nem profitorientált intézmények is, mint az OECD, Rockefeller Alapítvány, Ford Alapítvány, Lynn Forester de Rothschild asszony vezetésével szeretnék megoldani "az általuk generált" szegénység, a klíma, a fenntartható növekedés és az egyéb égető globális kérdéseket. Valamikor a bankárház irtotta a katolikus keresztényeket, most pedig szövetkezik vele. Vajon mi készül?

A látványban/a látszatban, az a lényeg, hogy hasson. Ezért a látványt meg kell alkotni, például reklámokkal, kampányokkal, politikai szlogenekkel és a nélkülözhetetlen végrehajtó tömegemberrel, a modern rabszolgával együtt. Úgy, ahogy ma vannak a látványpékségek, az épületek látványtervei, a látványboltok (internet) úgy vannak a látvány kormányok és a látvány demokráciák, a látvány bankok és a látvány politikusok, látvány szerződések és megállapodások, hogy a virtuális pénzről ne is beszéljünk. A külső világ tehát látvány, káprázat és színpad. Ez a külső, káprázati világ akkor lesz igazából fájdalmas, amikor például a mezőgazdász is áttér a látványtermelésre, és azt mondja, hogy itt van egy látvány tábla búza, amit le kellene aratni, de ott igazából nincs semmi. Ekkor fog kiderülni, hogy a látványba, immár a valósággá lett éhségbe bele lehet halni. A közgazdász lázállamainak csillapítására feltételezésekből indul ki, optimalizál és racionalizál annak érdekében, hogy a kívánt számokat elérje. Ma  sajnos a közgazdász mondja meg a mezőgazdásznak, hogy mit termeljen, hogy mi az, ami a piacon eladható, attól függetlenül, hogy a termelés akár veszteséges is lehet, vagy akár környezeti terheléssel is járhat. A lényeg a profit, a fölösleg. 

Ideje lenne, hogy a józan paraszti ésszel rendelkező ember különbséget tegyen, a valóság és a látvány között. Tisztázni kellene, hogy mennyiben fedi a látszat a valóságot, mi valaminek a hatása és mi a valóság. A médiumok esetében pedig, mi a nyers információ és mi a feldolgozott információ, vagyis a közlemény. A liberalizmus épp arra törekszik, hogy hiszékenységünket kihasználva elfedje a valóságot, ellenkező esetben valami másnak kellene önmagát megneveznie. Megbolydult világunkban egyik idevágó példa, hogy az ökológiának kellene integrálni az ökonómiát, a gazdaságot, és nem fordítva, ahogy már több évszázada tapasztaljuk mindennapjaink közgazdasági meghatározottságát, a mennyiségi szemléletet nem is említve. 

A látványkeltést a tudatlan és tökéletlen ember találta ki, annak érdekében, hogy a másik emberrel szemben előnyt, hasznot és hatalmat szerezhessen. Megjegyzés: a Matrix című film első része példa a látványkeltés bemutatására. A mátrix a hatalom. A látvány, a káprázat is igazából csak fogalom, mint a rendszerek, az emberi jogok, a profit (a hasznosság), a fejlődés és a haladás, az optimalizálás és a racionalizálás. A látvány ál-valóság, mert a valóság a dualitás, a fent és a lent, az élet és a lét egyszerre. A valóság mindig az egyetemességet jelenti, az Egy rendjét, hagyományát, valamint a hozzá kötődő szabadságot (szabad akaratot) és igazságot (egyetemes rendet). Lelkünk egyetemes énje ezt az egyetemességet képviseli, amely tanúságot tud tenni az Egyről. A látvány, az ál- valóság, akárcsak a kígyó az első emberpár megkísértésekor az individuális énünket próbálja meg befolyásolni, manipulálni, téves döntéshozásra kényszeríteni. Ami a látványt és a valóságot összeköti az az információ. A valóság esetében az információ reális, az ál-valóság esetben pedig kreált, mondva csinált, vagyis elferdített, manipulált információ. A látvány elhazudott tanúságtétel az egyetemességről. A látványkeltés néhány jellemzője:

1. a látvány tárgya: a hatalmi látványmenedzser emberi gondolatokkal-, szavakkal és cselekedetekkel manipulál, vagyis ellenőriz bennünket, de csak akkor, ha tudatlanságunkban a hatalmat erre önként feljogosítjuk. Ha a gondolatainkat manipulálják, akkor azt gondolat ellenőrzésnek nevezzük. Korábban ez volt a gondolat rendőrség. Ha a leírt vagy kimondott szavainkat manipulálják, akkor az ellenőrzés neve cenzúra, ha pedig a cselekedeteinket manipulálják és ellenőrzik, akkor azt úgy hívják, hogy titkosrendőrség, bíróság és börtön. A hatalom mindig a látványkeltés és a látvány hitelességének, valójában hiteltelenségének fenntartása érdekében ellenőriz.

2. a látványkeltés célja, hogy a félelem és az aggodalom felkeltése által, első sorban megtévesszen, amit a katonaságnál diverziónak neveznek, tehát döntésbefolyásolást gyakoroljon ránk. Ez korábban az egyetemes valóságtól való eltérítést jelentette, a mai anyagias világunkban csak káprázatkeltést, tehát anyagba süllyesztést jelent. Másodsorban célja a haszonszerzés, amit a piacgazdaságban profitnak neveznek pl. az európai népesség összekeverése, az idegen népek Európába való vándoroltatása, emberi betegségek propagálása pl. COVID és a folyamatos katonai hadműveletek fenntartása. A profitszerzés, a félelemkeltés és a politikai hatalomgyakorlás összefüggenek. Harmadszor, célja az elkényelmesedés fokozása, hogy az anyagba süllyedt tömegember jobban ragaszkodjon vagyonához és kényelméhez, mint életéhez.

3. a látványkeltés eszközei: korábban hamis iratok, hamis és manipuláló beszédek voltak forgalomban. Később a technika segítségével a fül részére hangfelvételek, a szem részére filmek és nyomtatott sajtótermékek készültek. Virtuális korunkban pedig az előzőek mellé felzárkózik az internet világa és a befolyásoló közösségi médiák, mint az Instagram, a Facebook és mások, amelyek elsősorban gondolatainkat és szavainkat manipulálják.

4. a látvány időzítése: régebben időről-időre alkalmazták a gazdasági és politikai látványtechnikákat pl. a nagyobb háborús nyereségek érdekében. Ilyen volt például a Rothschild család meggazdagodása is a waterlooi háborúban, amikor a család Napóleon bukására számított. A család információs hálózatának köszönhetően ellenkező hírt közöltek a kormánnyal, majd a tőzsdén kezdték eladni az értékpapírokat. Amikor megérkezett a valós hír és az árak már töredékükre zuhantak, akkor a család tetemes haszonnal visszavásárolta a korábban eladott értékpapírokat. Mai virtuális korunkban a látványkeltés permanens, ami azt jelenti, hogy huszonnégy órás ellenőrzés és haszonszerzés alatt vagyunk. Akkor is profitot termelünk a hatalomnak, amikor alszunk.

5. a látvány változásai: korábban, a látvány igazolásához szükség volt a bizonyosságra, a hiszem, ha látom, vagyis ami kézzel fogható, szemmel látható esetleg füllel hallható volt. Ez a felszínes látvány. A mai modern, virtuális látványtechnikákhoz már nem kell a kézzel megfogható bizonyíték, csak a mikrofon, a fény, a hangosítás, a kamera, a fényképezőgép, a stúdió, az internet, a számítógép és a mobil telefon, ami a virtuális valóságot elő tudja állítani és azt közvetíteni képes. Ma már elegendő a látás és hallás okozta érzékszervi csalódás, ami nem más, mint látvány a négyzeten, vagyis a mély látvány. Régebben a vetítés, az ál-valóság közléséért az emberek színházba, később moziba jártak, ma már az ál-valóságot a zsebükben hordják. Gyerekeinknek és unokáinknak nincs könnyű dolguk ebben a virtuális világban, ahol a hatalmi parancs: nyomj meg egy gombot és minden vágyad teljesül.