72. Puha manipulációs eszközök

A hangfelvétel elérhető a https://youtu.be/ntM1P4dhXP8 csatornán. 

A háttérhatalmi manipulációban felhasználható puha manipulációs eszközök gyakran hatékonyabbnak bizonyultak a kemény eszközöknél. A kemény és puha manipulációs eszközök egyszerre és külön-külön is jelen vannak az átprogramozásban. A fontosabbak:

1). a pszichológia és a tudomány: a pszichológia (lélek tudomány), akár a régi szövetség arról szól, hogy csak ma van, holnap nincs. A pszichológia az individuális énnel foglalkozik, ezért a lelkinek mondott “betegségeket” nem tudja gyógyítani. Ha gyógyítani szeretné, akkor az egyetemes énnel kellene foglalkozzon, azt pedig nem lehet és nem is kell gyógyítani. Csak megérteni. A pszichológia nem ismeri a dualitások világát, a valóságát, a fent és a lent, a kint és a bent összetartozását. Mint a lélek tudománya, nem építi az egyetemességet, hanem épp ellenkezőleg, rombolja azt. Mivel a lelket a testhez köti, alulról, a test felől próbálja megérteni a felsőt, a lelket, ami egyszerűen fából vaskarika, vagyis lehetetlenség. Ugyanis a megoldások mindig felülről származnak. Ha ugyanazon szinten kezeljük a problémákat, állandó konfliktusokkal találjuk szembe magunkat. A pszichológia szerint az ember nem lelke szerint, hanem teste szerint viselkedik. Ha valaki beszél, akkor a test beszél és ha valaki sír, akkor a test sír. Pedig nem. Mindezt a lélek teszi, a test csak közvetít, megjelenít. Talán ez az egyik magyarázat arra, hogy hogyan került a lélek tudománya a testtel foglalkozó orvostudományok közé. 

A másik magyarázat pedig az, hogy a XVII-XVIII. században kialakuló liberális hatalomnak a korábban a filozófiához tartozó pszichológia nem volt eléggé hatékony sötét céljainak eléréséhez. Ezért át kellett sorolni a tudományok közé, amihez pénz kell. A pénzt, pedig a hatalom adja. A lélek megértését tehát a pénzhez kötötték. Azóta sincs olyan tudományág, hogy a lélek tudománya, de olyan sincs, hogy az Egy tudománya. A materialista gondolkodás szerint, azzal nem kell foglalkozni, ami nem látható, ami nem hallható, és ami kézzel nem fogható.  A pszichológián kívül más tudományoknál is megtapasztalható a manipulációban való részvétel, pl. a racionalitást támogató matematikánál.

2). a médiumok: különösen az erőszak (rendőrség, katonaság, egészségügy) és politika (pl. képviselők és a látszólagos parlamentáris rendszer) által gyakorol hatást a gazdaságra, a fogyasztásra, a magánkézben levő háttérhatalom profitszerzésére. A médiumok egyben ellenőrző hatalmi eszközök is, amolyan gondolat rendőrség, amely fel tudja építeni, de le is tudja rombolni a hatalmi tekintélyeket. A médiumok manipulációjának egyik fontos tétele, hogy nem az számít, hogy mit mondanak, hanem az, hogy ki mondja. Vagyis, nem a tények számítanak, hanem a látszat. A médiumok, mint globális véleményhatalmi rendszerek, azt adják el, azt láttatják, ami nincs. A háttérhatalom a médiumokat is felhasználja arra, hogy a háborút a nemzetekkel szemben és a nemzetek között megnyerje. Amikor a médiumok tényekről beszélnek, tudósítanak, vegyük észre, hogy azok nem tények, hanem közlemények, vagyis feldolgozások. Amit a médiumok tőlünk elvárnak, hogy a közleményeknek hitelt és bizalmat adjuk, vagyis úgy könyveljük el, mintha saját tapasztalatunk lenne.

3). a tankönyvkiadást és az iskolarendszer: a tanulás formálissá, ellenőrzötté tételével, a liberális iskolarendszerrel a tankönyvkiadás kézben tartásával a hatalom azon igyekszik, hogy sötét céljait kiszolgáló engedelmes fogyasztót, az ő hatalmát támogató és nem ellenszegülő manipulálható tömegembert képezzenek ki az iskolákban és ezért lehetőleg neki ne keljen fizetni. Ő csak a kész, valamilyen alapműveltséggel rendelkező egyént állítja munkába, annyi bérér, hogy a dolgozó a következő napon is munkába álljon. Kérdezzük, meg, hogy ha a tanulás annyira fontos és olyan sok pénzt fektetnek a képzésbe és oktatásba, akkor miért olyan kevés az értelmes, megvilágosodott ember és olyan sok a tárgyi tudással rendelkező? Mert, a hatalomnak nincs szüksége az értelemre, csak a racionalitásra. A mai iskolai tanítás arra törekszik, hogy a tanulókban kondicionált reflexviselkedést alakítson ki, ami nem más, mint hogy a tanuló a tananyagba foglalt információt képes legyen vissza adni, és ami ennél is rosszabb, hogy tesztet tudjon kitölteni. A képzés és oktatás terén számos kérdésére nem tudunk választ adni pl. miért van szükség arra, hogy életünk egy-harmadát iskolában töltsük el, úgy kb. 15-20 évet? Mire használjuk majd a felhalmozott tudást, illetve a leadott tananyagokból mennyi marad meg, mennyi épül be tudatunkba és menyi vesz el? A tankönyveket készítők valószínűleg azon a véleményen vannak, hogy nem baj ha a gyermek ezt is, azt is tudja. Ha az iskolarendszer az alapműveltség megszerzésére törekszik, akkor erre vajon a tesztrendszer a legalkalmasabb? Egyáltalán, mi az alapműveltség és ki határozza azt meg? A tanulás egy élethosszig tartó folyamat, amelyben az iskolarendszer csak a folyamat első felében vesz részt, és azon alapok megadására hivatott, amelyre majd építeni lehet. Ha ezek az alapok azt a viselkedési formát alakítják ki bennünk, amely szerint az életben el tudjuk látni a ránk bízott feladatokat, mint teremteni- megfeszülni- rendet tenni és visszatérni az Egyhez, akkor az iskolai nevelés és tanítás elérte célját. Ma vajon ez történik?

4). törvénykezés és a jog: azzal a kijelentéssel, hogy “nem baj, ha nem etikus, de törvényes” a jog szembe helyezkedik az etikus, morális viselkedéssel. A jog gyakran a jogtalanság fedőneve, mivel tökéletlenségében számos “joghézagot”, vagyis kiskaput tartalmaz, amely épp arra jó, hogy aki tudja, merre nyílik a kapu, azon ki és be tudjon járni. Mindig van megoldás arra, hogy akár jobbra, akár balra is lehet fordulni. Az illetékteleneknek, természetesen mindez tiltott. A jog tehát tökéletlen törvényeket alkot, és mivel azok nem illeszkednek az egyetemesség törvénye alá, alkalmazásukkal máris manipulációt hajt végre. Amint a vallás elhozta a vallásos félelmet a szekularizáció után, a jog és a törvénykezés elhozta a törvénytől való félelmet. A törvénykezésben korábban még volt utalás az Egyre, pl. Isten legyen kegyes mihozzánk, hogy az ő törvényei szerint éljünk. A modern törvénykezésből ez kimaradt. A jogalkotónak tisztában kellene lenni azzal, hogy a meghozott hétköznapi törvények az egyetemes törvényt kell tükrözzék itt a Földön. De erről szó sincs. Úgy tűnik, hogy a mennyiségi törvénykezés célja épp az útvesztés, annak érdekében, hogy szükség legyen a jogot végzett “szakemberek” véleményére és ismeretére. De miért van ez így? Mert sem a jog, sem a törvénykezés nem az egyetemesség alapjain fekszik. Például, amit ma Európában római jognak hívnak, azt a római birodalomban a leigázott, adót fizető népek féken tartására találták ki. A római jogra való hivatkozás eleve már manipuláció, mivel alapja a leigázás. Mivel a jog a rendszerről szól, nem tud rendet tenni.

5). az intézményesített vallás: a hagyomány, az őskereszténység átkonvertálása nem pogány kereszténységre a III-IV. században történt, amikor mellőzték az értelem általi megismerést, ezáltal az egyetemes kereszténységből vallás lett, hatalom és világnézet. Mivel a vallás megvetette az életet, ezért a mennybe jutást, az üdvözülést/visszatérést a földi szenvedések nagyságától tette függővé. Vagyis itt lent szenvedni kell, hogy ott fönt üdvözülni lehessen. Így lett a szakrális élet itt a földön szenvedés és siralomvölgy. Mivel az intézményesített egyházi hatalom önmagát véglegesnek és öröknek hirdette, aki a lét minden kérdésére maradéktalan megoldását tud adni, abba a helyzetbe került, hogy már a középkorban elveszítette irányító hatalmát, és sor került a szekularizációra, a reformációra és a felvilágosodásnak nevezett sötét időkre. A hatalmi érdek korán felismerte, hogy azért van szükség a régi szövetség fenntartására, mert annak istenképe szigorú és a hatalmat csak szigorral, illetve a büntetésre alapozott folyamatos félelemmel lehet fenntartani. Amint János evangélista megjegyzi: a törvény Mózes általi, a kegyelem és az igazság Krisztus általi. A törvény tehát az, ahol az emberi méltó élethez szükséges igazság és kegyelem nincs biztosítva. A régi szövetség törvénykezése pl. a szemet szemért és fogat fogért nézete, a szakrális és kegyelmi élet fölé helyezi magát. Nem ismeri, hogy az Egy szeretete, igazsága és kegyelme fölé nem lehet emberi törvényeket helyezni.

6). a közgazdaságtan: de lehetne közgazdagságtannak is nevezni, a hivatalos megfogalmazás szerint a közgazdaságtan a javak megtermelésével, elosztásával, értékesítésével és fogyasztásával foglalkozó tudomány. Egy másik meghatározás szerint a szükségletre termelő gazdaság. A közgazdaságtan tehát az anyag tudománya, ökonómia, amely a mezőgazdaságból, mint első gazdálkodó és árutermelő ágazatból nőtte ki magát. Az ökonómia szemben áll a piacgazdasággal, amely a fölösleges profitot (ingyen pénzt) termeli és rabszolgaságot hoz létre a köztársaságokban, mint amilyen a demokratikus berendezkedés államai. A közgazdaságtan immár nem ökonómia, hanem a hatalom érdekeit kiszolgáló közös gazdasági szolga. Érdemes figyelembe vennünk, hogy amikor köztársaságokat kiáltanak ki, pl. hazánkban a XX. században háromszor is, akkor a hatalom mindig az ország kifosztását végezte el. A közös társaság a hatalom kiszolgálója.

Hogy mennyire eltávolodott a közgazdaságtan a gazdálkodástól, mutatja az is, hogy például a közgazdász, a mezőgazdásszal szemben, feltételezésekből indul ki és jóslatainak teljesedése érdekében növeli a hatékonyságot, racionalizál és optimalizál. A megtermelt fölösleget pedig profitnak nevezi el. A profitra, mint kizsákmányolási eszközre Milton Friedman Nobel díjas közgazdász is felhívta a figyelmet. Szerinte „the business of the business is the business” ami magyarul annyit jelent, hogy a tőketulajdonosnak bármit meg lehet tenni, sőt meg is kell tennie, hogy a profitot növelni lehessen. A kérdés természetesen az, hogy mi lehet az a bármi? Például a profit érdekében a másik embert sárba tiporni, kizsigerelni, eltenni láb alól, esetleg kizsákmányolni a szakrális természetet, beszennyezni a vizet és a levegőt, növelni az üvegházhatású gázok mennyiségét, csak hogy a tervezett profit számok megvalósuljanak? Hol van az a pont, ahol a profitszerzés még a normális ész határain belül elérhető? Már rég túljutottunk rajta. Ezért a profitszerzést úgy is lehet magyarázni, mint kollektív öngyilkosságot. Megjegyzés: a javak megtermelésének és elosztásának van egy másik formája is, ahol a szakrális idővel “kufárkodnak”, ez a tőzsde. A fentebbi puha manipulációs eszköztár mindenikéhez kapcsolható a fogalmi zavarkeltés és a téves információátadás, a dezinformáció és káoszkeltés. A háttérhatalmi manipulációban felhasználható puha manipulációs eszközök gyakran hatékonyabbnak bizonyultak a kemény eszközöknél. A kemény és puha manipulációs eszközök egyszerre és külön-külön is jelen vannak az átprogramozásban.