73. Kemény manipulációs eszközök

 A hangfelvétel elérhető a https://youtu.be/l2ea1xPrOT0 csatornán.

A háttérhatalom az átprogramozáshoz, befolyásoláshoz és hazudozáshoz, az Önös hatalmi érdekeinek érvényesítéséhez, a folyamatosan alkalmazott puha eszközökkel szemben, ritkábban, nagy sorsfordító események előidézéséhez kemény eszközöket is alkalmaz. A hatalom forradalmakat és háborúkat robbant ki, menedzsel és fejez be, saját sikere érdekében pedig összekapcsolja az eseményeket az adott ország politikai és gazdasági eszközrendszerével. Habár a forradalmakat és a háborúkat úgy hirdetik meg, hogy új rendet tesznek, valójában utánuk nagyobb a rendetlenség, ahol a győztesnek könnyen lehet halászni. A forradalmakkal a hatalom csak leteszteli az adott társadalom tűrőképességét, hogy a következő lépéshez, a háborúhoz a megfelelő támadó eszközt tudja kiválasztani. Az időtáv a kettő között több tíz év, hogy a nyomort elszenvedő ember a változást észre se vegye. Az alábbiakban néhány történelmi példát adunk közre a kemény eszközök alkalmazásáról:

1). az angol polgári forradalom idején (1642-1651) Cromwell Olivér, mint felépített tekintély a Hollandiában levő háttérhatalomtól kapott utasítást az angol királyság megdöntésére, I. Károly kivégzésére és a köztársaság bevezetésére. Megjegyzés: egyesek szerint Cromwell Olivér hozta létre az angol szabadkőművességet. A holland háttérhatalom Orániai Vilmost hozzájuttatja az angol trónhoz, majd az 1689-es Bill of Rights szabályok elfogadásával 1694-ben létrehozza a Bank of England-t. Ezzel a lépéssel immár lehetőség nyílott a pénznek hitelbe adásához és a hitel visszafizetésére, a háborúk kirobbantásához és az azokban való részvételre, mint amilyen például az amerikai függetlenségi háború is volt. A függetlenségi háború célja a még 13 amerikai állam pénzpiacának megszerzése volt.

2). az angol pénzügyi piac megszerzése után a háttérhatalom kezet tesz a francia pénzügyi piacra is, ami az 1789-es nagy francia forradalom néven vonult be a történelembe. Ez a forradalom azonban nem volt sem nagy, sem francia, sem forradalom, ugyanis a forradalomhoz szükséges pénzt Frankfurtból küldték. Nagysága talán abban rejlik, hogy 15 év alatt több, mint egymillió francia gyilkolta a másik franciát. De akkor, ki volt a hős és ki a vesztes? A forradalomra már 1776-tól folyamatosan készültek, például azzal, hogy a gabona felvásárlásával éhínséget generáltak a lakosság körében, ezáltal a rivális szabadkőműves páholyok a népet a király és az egyház ellen uszították. Érdekes módon a több százezer ember meggyilkolását tervező Robespierre fejének sziluettje mellett, a szabadság- testvériség és egyenlőség felírat ma is ott díszeleg a francia hatóságok és közintézmények honlapjain. Semmi sem változott. A forradalmi, liberális, egyházellenes eszmék terjesztésében jelentős szerepet játszottak az enciklopédisták pl. D'Alambert, Rousseau, Diderot, Voltaire, Montesquieu és mások, akik egy tudományosnak nevezett, harmincöt kötetes, a rendet felforgató munkát hoztak össze. Felforgató jellege miatt a katolikus államok határain előszeretettel kobozták el.

3). az 1914-1918-as első világháborúban az átprogramozás annyira jól sikerült, hogy II. Vilmos német császár, Ferenc József osztrák- magyar monarchia császára és II. Miklós orosz cár sem tudta, hogy ez a háború 1914 őszére nem fog véget érni. Ugyanis, a vezetők mellett ott álltak a háttérhatalom által megbízott emberek, pl. a külügy miniszterek (Sazonov, Wartburg), akik a birodalom első embereit az orruknál fogva vezették. A háttérhatalom pl. Churchill, mint felépített tekintély által segítette hozzá az USA-t, hogy 1917-ben a Lusitania fegyvert szállító hajó elsüllyesztésének indoklásával belépjen a háborúba. A hatalom találta ki a szükséges politikai ideológiákat is, mint pl. a pán-szlávizmust és a pán-germanizmust, amely szerint szükség van a más országok területén élő szlávok, illetve németek egyesítésére, azért egyes országrészeket akár háború árán is egyesíteni kell, illetve a meglévőket fel kell darabolni. Ha ma hazánk ilyen javaslattal állna elő, rasszistának minősítenék, de csak azért, mert nincs ott a háttérhatalom. Megjegyzés: Churchill a második világháborúban is elvégzi a háttérhatalom megbízatását, amikor Sztálinnal együtt felosztják Európát keleti és nyugati érdekszférára.

4). a francia forradalomban megalakult bolsevikok utód vezetői, felépített tekintélyei, elsősorban a nem pogány amerikai ügynök Trockij (Lev Davidovics Bronstein) és a német ügynök Lenin (Vladimir Ilyics Ulyanov) robbantották ki az 1917-es orosz forradalmat. Amerikai bankok pénzén veszik át papíron a hatalmat (Aurora cirkáló és egyéb mesék nélkül) és végzik ki a cári családot, annak érdekében, hogy a külföldi bankok ingyen kezet tehessenek a cár vagyonára és a háttérhatalom elkezdhesse azt a gyorsított kapitalizmust, amit kommunizmusnak neveznek el. Ez a háttérhatalmi tett Kelet- és közép Európa országaiban több millió ember nyomorához, családi tragédiájához és halálához vezetett. Az orosz forradalom is jól bizonyítja, hogy a hatalom meghatározott, hosszú távú programok szerint halad előre céljainak elérésében. Ugyanis a forradalom forgatókönyvét, amint arra a láthatatlan kéz bejegyzésükben már utaltunk rá, 1848-ban a trieri rabbi gyermekeként ismert Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista Kiáltvány néven leírta. A tulajdonviszonyok megszüntetését például a következőképpen: “a dolgozók erejét arra használjuk fel, hogy fokról fokra kezet tegyünk a nemzetállamok tőkéjére, hogy a mi kezünkbe koncentráljunk minden termelési eszközt”. Kelet és közép-Európa országaira azért szabadították rá a kommunista nyomort, hogy  Európát újra megosszák, fejlettekre és elmaradottakra, hogy a felek egyrészt ellenséget lássanak egymásban, másrészt, a 90-es évek fordulójával a két tábort össze lehessen nyitni, hogy a "fejletteknek" meglegyenek az európai gyarmatai. Aki jártas az Európai Unió ügyeiben, az látja, hogy az EU 15 -nek az EU 12 csak gyarmatként kell.

5). az 1920-as rosszul összetákolt párizsi békeszerződés következménye volt a harmincéves felkészülést igénylő (a maszk neve béke) második világháború. A két háború közötti időszakot szokás még második harmincéves háborúnak is nevezni. A háború célja, hogy az „oszd meg és hatalmaskodj” elv szerint a világot kétpólusúvá alakítsák át, az egyik az első világháború idején kialakult kommunista rendszer (gyorsított kapitalizmus), a másik a régi (klasszikus) kapitalista rendszer. Tovább, a két rendszert egymással szembeállítsák, és mímeljék az ellentéteket, amelyeket ők generálnak. A haszonszerzés tehát kettős. Hitler, mint a háttérhatalom által sok pénzzel felépített tekintély (pl. több ezer fős jól fizetett párt hadsereggel rendelkezett), minden egyes ország elfoglalásához megkapta az amerikai bankoktól a támogatást. Számos gazdag iparmágnás támogatta a német hadsereget pl. Henry Ford, akinek Hitler egyik követendő példaképe volt. Irodája falán ott lógott Hitler arcképe.

6). 1971-ben Nixon elnök adminisztrációja alatt végrehajtották az amerikai dollár aranyfedezetének eltörlését, amit egyesek, különösen a keleti országokban a világháborúval egyenértékű kárt okozó intézkedésnek könyveltek el. A Breton Woods-i nemzetközi megállapodás, az 1944-ben létrehozott aranydeviza rendszer következtében nagy mennyiségű dollár halmozódott fel egyes európai országokban, amit pl. a franciák is a XX. század hatvanas éveiben vissza szerettek volna váltani aranyra. Mivel az USA nem volt hajlandó teljesíteni a kérést, a rendszert felfüggesztette. Azóta annak a magándollárnak az árfolyamát lebegtetik, amely többek között az első világháborúból befolyt összegekből származik. Magyarán, a dollár tulajdonosai azzal a pénzzel tartják sakkban a nemzeteket, amelyet ők fizettek be a FED-nek. A pénzből mint csere és értékmegőrző eszközből adósságpénz, ingyen pénz és fegyver lett. Az ingyen pénz, egyben tartalékpénz is, amellyel újabb és újabb hiteleket lehet kihelyezni. Megjegyzés: az eddigi amerikai elnökök, egy-két kivétellel, az amerikai néppel szemben mindig a háttérhatalom, a mély állam érdekeit képviselték. Ezt úgy nevezik, hogy harc a saját nemzeteddel szemben. 

7). a XX. század kilencvenes éveiben ugyanaz a háttérhatalom, aki a világot száz évvel korábban kétpólusúra osztotta, most semmilyen háborús esemény nélkül újra egybenyitotta és a kommunista blokk utódállamaiba bevezette azt a demokratikus rendszert, pontosabban a démonkráciát, amit a kidolgozó régi görög városállamok sem tartottak alkalmasnak, különben már kb. kétezer évvel ezelőtt alkalmazták volna. Az újraegyesítés célja az egy akol egy vallás, vagyis az anyagi vallás, az ateizmus és a materializmus elterjesztése. Napjaink migráns történéseinek is van előzménye, ugyanis az 1920-as években már készült arra vonatkozó terv (Richard Coudenhove Kalergi gróf nevéhez kapcsolódóan, aki a Páneurópai Unió keretében kidolgozta az egységes, föderatív Európa megvalósítását is), hogy Európa lakosságát kevert lakossággá kell alakítani. Látható a háttérhatalom összeszövetkezése az iszlámmal, a két ábrahámi vallás újraegyesítése. A hatalom az üzleti célú vándoroltatás által a nem pogány kereszténység utolsó morzsáit is el szeretné tüntetni.