38. Fogalmaink válsága - M

ma: időmérő egység, a tegnap és a holnap triádok egyike, ami a múlt –jelen és jövő időt szándékozik képviselni, egyben jel lenni az idő folyamatosságában tájékozódásra képtelen ember számára. A huszonnégy órát tartó ~ fogalmát, ahogy az órát, a percet és a másodpercet is a tájékozatlan ember találta ki, akinek fontosabb a mérhető időben lenni, mint a mérhetetlenben, a térben lenni. A mának a tegnap a múlt, a születés, a holnap pedig a jövő, a halál. Ami a kettő között van az az élet, ami a MOST kellene legyen, vagyis a tudomásszerzés az időfelettiségről.

magyarság: a Kárpát-medencében/hazában élő, több ezer éves kultúrával rendelkező keletről származó népcsoport. A ~ egyik jellemzője kommunikációs nyelve, amely elképzel, képet alkot magának, vagyis a világot leképezi a maga számára, levetíti, megmagyarázza és így képes az állapotot visszaadni, vagyis fogalmat alkotni. A nyelv értéke jelzés értékénél, képalkotó képességénél kezdődik, ugyanis a jelből következik az értelmes magyarázat, amit pl. a székely- magyar rovásírás megőrzött. A nyelv mellett az egyetemesség kifejezésére alkalmas a magyar zene, a tánc, a mese (pl. az életfa, hol volt , hol nem volt) és a mondavilág is.

manipuláció: manipuláló, megtévesztő tevékenység, amivel a teremtett egyetemes énnel rendelkező ember butítják, reményvesztetté teszik, aki fél és aggódik. A hatalom alkalmaz kemény ~ s eszközöket, mint a forradalmak és háborúk kirobbantását és befejezését, valamint puha manipulációs eszközöket is, mint a vallások, a világszemléletek, a dezinformáció, a kényelem, a profit, a médiumok manipulációja és/vagy ezek kombinációit.

második születés: az első testi születés utáni szellemi, ~ ,újjászületés, kétszer születés, amely felébredéssel és beavatással érhető el, önállóan vagy mester által. Nem az a fontos, hogy milyen nagy a családunk, milyen az autónk és a házunk, milyen jól fizető állásunk van, hanem az, hogy milyen erős kapcsolatunk az Eggyel pl. elértük-e a kétszer születés állapotát és részt veszünk-e a teremtésben és az egyetemes szeretet körforgásában. A tudatos ~ t megélt emberek alkotják az Egy háza népét, akik a dogmatikus magyarázatok helyett, bátran vállalják a korlátok és határok lebontását, az Egy folyamatos keresését.

matematika 1: racionalitás, mennyiségi és egyenlőségi matematika pl. egyenletek, szimulációs modellek, statisztikai számítások, függvények, programozás szabályai. Valamikor a számmisztika, a minőségi matematika is ide tartozott. A ~ az anyagi, látható és kézzel fogható természettudományok közé tartozik. A valóság megismerésében a gond mindig abból adódott, hogy olyan eszközökkel közelítik meg, amelyek a létezőt analizálják, pl. a matematika, a fizika és a kémia segítségével és elfelejtik összerakni, szintetizálni a művészetek és/vagy a filozófiák által.

matematika 2: racionalitás, szabályszerűség, dogma ahol a szavak helyett számokat és a számok közötti kapcsolatok kifejezésére szimbólumokat használnak. A hétköznapokban a ~ a tízes számrendszert alkalmazza, habár a dualitások cirkularitásában az egyetemesség kifejezésére a kettes számrendszer sikeresebben alkalmazható. A ~ számos reálnak nevezett, racionális tudomány alapjait képezi mennyiségi világunk megismerésében. A ~ oldalága a számmisztika pl. a tarot.

meditáció: elcsendesedés, anyag utáni vágytalanság, a transzcendenciára való felébredés és a beavatás gyakorlása, lelki gyakorlatozás (aszkézis), ~. a bennünk levő kis istenhez. A ~ -ban minél pontosabban készülünk célozni a bennünk levő középpontra/keresztre, annál jobban haladunk a tudatosodásban. A ~-hoz a világ zajától való elvonulásra, az elme-test és az individuális viselkedésünk háttérbe szorítására, az egyetemes énünk fele fordulásra van szükségünk. Elmélkedéseinkben olyan kérdésekre keressük a válaszokat, mint: ki vagyok? mit akarok? miért vagyok hálás? mi okoz örömet? volt-e életemben eksztatikus élményem? milyen kapcsolatokat, példaképeket keresek, amelyekkel tökéletesíteni tudom tudásomat? hol tartok ma az igazság, a rend, a szabad akaratom megismerésében, merre haladok?. A ~ s gyakorlatok közel állnak a jóga gyakorlatokhoz. A  ~ az individuális éntől való megszabadulás, amikor nem akarjuk már megvédeni az általunk felépített fantom valóságot.

megbocsát: szellemi felsőbbrendűséggel, az egyetemes énből származó hittel lehet a ~ ást elérni, kegyelmet, lemondást, alázatot gyakorolni és békességet, kegyességet, kedvességet adni. Beavató Mesterünk nem a bűnöktől való megváltásra (predesztinációra) tanít, hanem saját és mások vétkeinek, eltévelyedéseinek ~ ására „mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok.”

megfigyelő: ahhoz, hogy a látható és a láthatatlan valóság az észlelés és a megtapasztalás által megismerhető legyen kell a ~ , az értelmező ember, aki nem csak ötféle érzékszervével észlel, hanem lelki értelmével is. Csak így lehetséges, hogy a valóság három összetevője, a szellem (a ~), a lélek (folyamatot nyilvántartó) és a test (megfigyelés tárgya) egy legyen. Minden az Egytől származik, általa létezik, benne és érte van. Amikor a ~ a tudatos, akkor lesz a sötétségből fényesség, a káprázatból pedig valóság. A materialista tudomány mellőzi a ~ t.

megtérés: a fokozatosság betartása a teljes visszatéréshez, ahol/amikor/ami által megtaláljuk az Egyet. A ~ metanoia, beavatás, amikor az ember Egy-szerű lesz, vagyis azonossá lesz az Eggyel, mert kivonja magát a hatalom gyakorolta forgatagból, örvénylésből, rendszerből, zavarodottságból, rohanásból, butításból, manipulációból és immár felülről látja az eseményeket. Csak arról képes tudomást venni, ami a benne levő egyetemességet, transzcendenciát, dualitást és az azonosulást szolgálja.

megváltás: rendbetétel, az Egy által az emberre bízott feladatok egyike, a teremtés,a többlet tehervállalás,a rendbetétel és a visszatérés (az anyagból való eltávolodás,a horizontálisból a vertikalitásba kerülés) mellett. Beavató Mesterünk élete és tanítása adja a példát a ~ra. A passió is azt mutatja be, hogy aki nem esik el, az nem tud felállni, és aki nem hoz áldozatot másokért, az csak magára gondol. Aki a ~ -t elvégzi, az a megváltó ember. A ~ pontosabb az átváltás használata, amely az individuális viselkedésről az egyetemesre való váltást jelenti.

mélység: a tudatosságnak és a tudásnak is ~ ei, fokozatai vannak. A Beavató Mesterünk által felajánlott úton lenni, azt jelenti, hogy törekszünk a tudatosság, az egyetemes tudás ~einek elsajátítására. A tudás ~ felmérhetetlenek, teljes mértékben megismerhetetlenek, és életünk hossza nem elegendő ahhoz. A tudatosodást minél hamarabb érdemes elkezdeni, illetve egyre nagyobb sebességfokozatra kapcsolnunk, hogy minél nagyobb ~ eket érhessünk el.

memória: az elme egyik funkciója, amelynek feladata, hogy az ötféle érzékelésből származó információkat tárolja, szükség szerint azokat feldolgozza és az individuális én fele közvetítve azokat viselkedésként nyilvánítsa meg. Fontos szerepet játszik az állati szervezetek túlélésében és a védekezésben. A szellemi ember szempontjából fontos a ~ ban tárolt információknak a szelektív feldolgozása, az elme folyamatos „zakatolásának” kizárása, az elcsendesedés. A ~ szerint élni, a múltban élést jelenti.

menny: a vallásos fogalomrendszerben a pokol duális párja, amely nem hely pl. nincsen széle, hossza, magassága, ideje, hanem lélekállapot. Mindenkinek olyan a ~ e és a pokla, amilyen életet él, vagyis tudatos ~ eit vagy tudatlan pokolit. Mindenki egyben a ~ és a pokol várományosa. A döntés rajtunk múlik. Az Egytől megkaptuk a szabad akaratot, hogy dönthessünk a két állapotunk között.

mérték: arany középút, amire Beavató Mesterünk tanít. A ~ a rendteremtés alapja. A ~ tartás a teremtés anyagi és szellemi értékei közötti egyensúlyozás. Jelképe a kard vagy a mérleg, ami elválasztja a jót a rossztól, az igazat a hamistól, az erényt a bűntől, a világosságot a sötétségtől. A ~ telen ember a rendetlen, anyagba süllyedt, modern fogyasztó tömegember. Társadalmi szinten a ~ megjelenik a ~tartó tradicionális (renden és hierarchián alapuló) társadalmakban és a ~ telen szellemi vezető nélküli pl. portugál, spanyol, holland, angol, francia, majd újabban az amerikai gyarmatosító társadalmakban.

mester: tanító, tudós, mai nyelven szakértőnek is mondott ember. A szellem világában sok tanító mester volt, pl. Zarathustra, Buddha, Siva, Lao-ce stb. Hozzánk legközelebb Beavató ~ ünk áll, aki metafizikai létünk elérésére, a beavatásra, a bennünk levő egyetemes én felismerésére és az Egyhez visszavezető úton járásra tanított minket. A ~ léte feltételezi a tanítványt, aki a tudást a ~-től átveszi és továbbadja másoknak. A ~ és tanítvány kapcsolata, a tanítás, akkor működik, ha a ~ igaz és normális és a tanítvány is igaz és normális tanítvány. A ~ tanítvány nélkül is létezik, de annak nincs értelme. Beavató Mesterünk kétezer évvel ezelőtt üzente: „kövess engem”. Aki követi, az tanítvány.

messze: fizikai, de szellemi távolságot, távolságtartást is jelent. A közel duális párja. Rajtunk múlik, hogy az Egyhez közel vagy távol tartjuk magunkat. Ha ~ vagyunk az Egytől, akkor hosszú út előtt állunk, és ideje lenne pl. a felébredéssel a ~ ségből közelséget faragni. Az anyagban való gondolkodásban a helyzet fordított, mert ott a ~ azt jelenti, hogy távol vagyunk tudatosságunktól.

metafizika: a fizikai valóságon túli , ami szemmel nem látható és kézzel nem fogható létezők, állapotok, rendszerek vizsgálatával foglalkozó tudományos módszertan, amely a transzcendens lét, az anyagon és az időn túlinak megismerését szolgálja. A ~ nem mutatja meg, hogyan kell a transzcendens állapotot elérni. A ~ legkönnyebben az analógiás gondolkodás segítségével érthető meg és érhető el. A ~ korábban kozmogóniával és kozmológiával foglalkozott, a liberális modern korban már csak az emberi gondolkodással. A ~ problémái: a szükségszerű, az elégséges, az idő, a szabad akarat, a létezés oka stb.

mi Atyánk: egyetlen teremtőnk az Egy. Mi és az Atya alkotjuk a mindenséget, vagyis a szellemi emberek közösségét, nemre, fajra, bőrszínre, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül, ami az Egy háza népe. Akik nem az Egy háza népéhez (be) sorolhatók, azoknak azon kell igyekezzenek, hogy még életükben betudjanak sorolódni a szellemi, vallásmentes, felébredett emberek közösségébe. Nem véletlen, hogy Beavató Mesterünk egyetlen imádságot hagyományozott a tudatlan ember számára a ~ kat, amelyben folyamatosan arra hivatkozunk, hogy az Atya gyermekei, tehát örökösei vagyunk.

minden: a mindenség része. Amikor a duális párok egyike kiszakad, megjelenik a hiány, amire pl. azt mondjuk, hogy „nem ~” vagy azt, hogy „sok ~.” de nem az egész. A ~ általában a mennyiséget, a sokaságot fejezi ki, de lehet valaminek az összefoglalója, összegzése is. Részben a minőség kifejezője is, habár a minőség forrása ugyan az, szemben az eltérő mennyiségi forrásokkal.

minőség: a dualitásokban a mennyiség, a megszámlálható, a kézzel fogható és szemmel látható anyag párja, szellemiség. A mennyiség és a ~ a teremetett duális világ összetevői. A ~ az ami két szemünkkel nem látható, de lelkünk értelmével felfogható, teremtő prioritás, ugyanis először a szellem, a ~ volt, majd később lett az anyag. Először a forma volt, majd a formát kitöltő tartalom, az anyag, a test. Az anyagnak, a mennyiségnek ~ et az ember tud adni.

misztérium: ami megismerhetetlen, felfoghatatlan, átláthatatlan, amit néha csodának is mondunk. Mindez attól függ, hogy a ~ ot a tudatosság vagy a tudatlanság oldaláról tekintjük. Korábban pl. a Föld forgása, az Isten, az ördög volt a ~. Az átláthatatlan, komplex világműködést gyakran modellezték a ~ játékokban. A modern korban már az átláthatatlan, hálózati kapcsolatokon működő gazdaságok és a pénz ~ ról szoktak beszélni.

misztika: az Egy egyetlen valóságának megismerésére törekvő hagyományos, a lélek értelme általi megismerés tudománya. A ~ nem zárja ki az elme-test racionális, következtető gondolkodását, viszont alárendeli a lélek értelmének, amelyet az egyetemes én képvisel. A ~ ban azt kereste az ember, hogy hogyan kötheti össze lelkét az Eggyel, illetve a kettő találkozásából, milyen misztikus élményre lehet számítani. Értelmetlen módon a misztikát a hatalmi és intézményes vallással és képviselőivel kötötték össze. Voltak, akik a szám~ által értelmezték a világot.

modern: a XIX. századtól kezdődő ipari forradalom elindította technológiai fejlődésnek köszönhető ~ séget, amely eredménye az anyagi kényelem és a korábbi korok szellemi hagyományának mellőzése, a mértéktelenség, az eltévelyedettség, az önmaga istenségéről lemondó anyagba süllyedt tömegcikket fogyasztó boldogtalan rabszolga, aki már csak egy alkatrész a hatalmi gépezetben. A ~ kor kialakulását támogatta a nyugati liberális, profitéhes dogmatika pl. a folyamatos fejlődés és a haladás szükségessége, az emberek közötti egyenlőség (kapitalista, kommunista), a ~ képzés és oktatás.

módszer: az anyagi és a szellemi világ megismeréséhez alkalmazott idővel változó eljárás. Az anyagi világban vallási, filozófiai (logika, dialektika, analitika stb.), tudományos (pl. bizonyíthatóság, a megismételhetőség, ellenpróba igazolása stb.) ~ eket alkalmaznak, a szellemi világban pedig az egyetemességre nevelő példamutatást és tanítást. A hatalmi manipuláció ~ ban modelleket, világnézeteket, látványtechnikákat és olyan dogmákat alkalmaznak, amelyek a hazugságot, az irigységet, az önzést, az erőszakot, a bizalmatlanságot támogatják.

mondat: az emberi hármasnak, a gondolatnak, a szónak és a cselekedetnek kifejeződési eszköze. Általa lehet szeretetet, együttérzést kifejezni, igazságot és rendet tenni vagy ellenkezőleg közömbösséget, utálatot, önzést, szeretetlenséget kifejezni, hazugságot és rendetlenséget hirdetni. A ~ olyan, mint a kard vagy a mérleg, mert meg tudja különböztetni a jót a rossztól, a hasznosat a haszontalantól, a rendest a rendetlentől, ugyanakkor tud teremteni vagy rombolni. A ~ lehet imádság, de átok is.

morál: ember alkotta szabályrendszer, ami az emberi társadalmakban és így a vallásokban is szükséges. A szellemi ember a ~ fölött áll. A ~ szabályrendszere mellőzi azt a szabadságot, amely a boldogsághoz szükséges. Van, aki mesterséges szabályok, rendszerek és ~ szerint él, és van aki szabadságban.

mozgás: a mozdulatlanság duális párja, amely a teremtéskor a fénnyel és az idővel együtt jelent meg. Az idő fénnyel fejezhető ki, a ~ idővel. A ~ az emberi mikro-kozmosz és a makro-kozmoszt összekapcsolni képes erő, az egyetemes körkörösség (körforgás) megjelenítője. Anyagi szinten a mozgás állandóságát, törvényszerűségét képletekkel, szabályokkal lehet leírni. Szellemi szinten a ~-t a szeretet körforgásával, pulzálásával, hullámzásával lehet értelmezni. A ~ egyensúlytartást, folyamatos átalakulást, változást, életet jelent. A lélek ~ a, életereje, dinamikája, határozza meg a gondolatban- szóban és cselekedetben való megnyilvánulásunkat, amit viselkedésként ismerünk.

múlt: a jelennel és a jövővel összekapcsolt időmérő, amely percekből, órákból, napokból hetekből, hónapokból és évekből áll, amelyek eseményei memóriánkban tárolódnak. A MOST-ban lenni azt jelenti, hogy nem vagyunk sem a ~ ban, sem a jövőben, hanem tudatosan az állandó jelenben vagyunk. Testi memóriák egyaránt működik a ~ ban és a jövőbe is. Lelki memóriánk, egyetemes énünk mindig az örök MOST-ban van. A ~ ban történtektől (emlékeinktől) gyakran képesek vagyunk szenvedni.

munka: a műalkotás ellentéte, ahol nem kell a művész, az alkotó, csak az, aki a dolgot szellemi töltet nélküli elvégzi. Az anyagias tömegember ~ t végez, a szellemi ember művet alkot. A Homo faber, vagy a munkás, nem magának dolgozik, hanem a megrendelőnek vagy a munkaadónak. A ~-ban elvesz az alkotói szabadság, ezért kötöttség, egyhangúság, kényszer, diktátum. Úgy a kapitalista, mint a kommunista és a demokrácia munkása is, tömegtársadalmi rabszolga.

muzsika: zene, harmónia, ritmus, hullámzás, dinamika, ami a teljes élethez, a beteljesüléshez szükséges. A ~ képes felébreszteni az embert a tudatosságra pl. meditációra hangolni, majd segít a fokozatos tudatosodásban, a beavató tudás megszerzésében is. A…. úgy támogatja az Eggyel való beszélgetésünket, hogy megtalálja bennünk azt a frekvenciasávot, hullámhosszat, rezgésszámot, amelyen az Egy folyamatosan üzen nekünk, mi pedig képesek vagyunk felfogni azt. Nem véletlen, hogy a ~t a tér (szférák) zenéjének is nevezik.

mű: az alkotás tárgya. Amikor ~ vet teremtünk, rendet teremtünk. A ~ alkotásnak a rendet kell tükröznie, ami nem más, mint a rendet alkotó részek hierarchiája. Megbízást kaptunk az Egytől, hogy a teremtés ~ vét, a megfeszülés ~ vét, a rendbetétel ~ vét és a visszatérés ~ vét Beavató Mesterünk tanításai szerint folytassuk.

működés: az élet jellegzetessége az együtt ~, az egymásra utaltság, a dualitás párjainak kölcsönös kiegészítése, a cirkularitás biztosítása, ahol a kezdet képes a véggel összekapcsolódni pl. a tér az idővel, a mozgás a mozdulatlansággal, a fent a lenttel, a hideg a meleggel stb. A ~ mozgató erejét épp az átváltásból keletkező hullámzás/lüktetés adja, ami egyben a rend folyamatos képződését , az egyensúlytartást, a mértéket is jelenti.

művelés: az emberi tevékenységnek, elsősorban nem munkának, hanem művelésnek kellene lennie, mert csak így van értelme, föld ~ nek, a kereskedésnek, az államkormányzásnak és a katonáskodásnak. A ~ feltételezi a létből származó igényt, hogy a világot szebbé, igazabbá, nemesebbé, gazdagabbá tegyük. Az anyag, a föld ~ e is azért van, hogy az egyik ember a másik embernek táplálékot adjon és nem azért, hogy rajta meggazdagodjon. A szellemi ~ célja a tudatosodás, az egyetemesség elérése és feltárása.

művész: aki művet alkot, a legtehetségesebb pedig az élet ~, akinek élete a mű. Művet alkotni, utat mutatni és jelt hagyni másoknak, a hierarchikus rendet bemutatni csak szellemi ember tud. Annak függvényében, hogy a különböző történeti korokban milyen hatalmi rendszerek működtek, a ~ meghatározása is változott. A tradicionális korokban pl. a középkorban a ~ az volt, aki a transzcendenst, az ember egyetemességét volt képes megjeleníteni. A modern, liberális korban a ~ az, aki mindezt elfelejtette.