271. Paulus és a digitális vallás (1)

 

A történelem során a fogalmi rendszerek írott és beszélt közlésének (kommunikáció), egyéni és társadalmi következményei szorosan összefonódtak. Az olyan áttörések, mint pl. az angol nyelv dominanciája a XX. században jelentősen megváltoztatták azon népek és nemzetek fogalmi rendszerét és kommunikációját, akik más fogalmi rendszert és nyelvet használtak. A fogalmi rendszer, a narratíva pedig magával hozta a beszélt nyelv és írás hordozta információ mellett a forráskörnyezetet is. Ma a digitális információk továbbítása, a különböző médiumok, közösségi felületek stb. felgyorsították a korábbi lassabban zajló kommunikációs és befolyásolási folyamatokat. Ahogy nőtt egy közösség, egy társadalom információval való ellátottsága, úgy gyorsult fel életritmusa is. Az elmúlt XX. század széles körű számítógépesítése teremtette meg annak alapjait, hogy a XXI. század digitális gyorsulása megjelenhetett és egy új társadalmi forma, a digitális gépi társadalom kialakulhasson, amely egyben elhozta a társadalmi, (pl. közösségi platformok), politikai (pl. inkompetens, bábpolitikusokkal és európai vezetőkkel, a választások manipulálásával) és gazdasági (pl. digitális pénz, digitális állampolgárság) rendetlenséget is. 

Európa történetében talán a XV. századi könyvnyomtatás megjelenése hozott olyan fordulatot, ami a mai digitalizációval mérhető, azzal a különbséggel, hogy akkor az ismeretszerzést, a világ működésének, megértésének magyarázatát elsődlegesen a racionális tudományos magyarázatokra alapozták, és nem felejtették el a vallásos művek megjelentetését sem. Ezzel szemben az új digitális vallásban csak azok a tudományosnak mondott eredmények maradnak meg, amelyek az új techno tömegvallást és a háttérhatalmi érdekeket támogatják. Ha akkor a világról szóló tudás többpólusú volt, akkor most mindent az egypólusú digitalizáció, a technovallás vált fel. Gyakran ezt a folyamatot digitális szekularizációnak is nevezik, ami akár a transzhumanizmus egy másik megfogalmazása is lehet. A tömegember számára ez a digitális szép új világ az új digitális narkó, amelynek segítségével megteremti azokat a mítoszokat és transzcendencia nélküli anyagi élményeket, amelyek bűvöletében, tudatlanságából adódóan, kényelemben érzi magát, és nem veszi észre, hogy körülötte lassanként a felügyelő kommunizmus körvonalazódik. Ma a digitális vallás résztvevőinek a száma több mint a világelső katolikus vallás tagjainak száma, ami kb. 2,5 milliárd. Ahhoz, hogy a katolikus tömegbázis létrejöjjön 2000 évre volt szükség. Egy Facebook digitális vallás kialakításához, ami kb. 3 milliárd tagot számlál elegendő volt kb. 20 év. Ami azt is jelenti, hogy az információ célzott eljuttatásával, fel lehet gyorsítani a vallási tömegbázis kialakítását. A digitális politikai kampányok és választások is ezen eljárást alkalmazzák. 

A transzhumanizmus keretében működő új technovallás a liberális, materialista, globalista, szekularizált nyugat részére immár a második elsötétedést jelenti, hivatalos nevén felvilágosodást, amely kb. 300 év után valóban elhozhatja a beteljesedést, a digitális világkormány létrejöttét, mert eltünteti a teremtett embert, és a gépet teszi a helyébe. A gépet pedig irányítani lehet és kell. A hatalomnak azért van erre szüksége, mert az ember gondolkodik, érez, és ha kell, felesel és szeret. A gép pedig mindezekre képtelen. A hatalomnak szófogadó, bólogatókra van szüksége. Olyanokra, aki az igen és a nem válaszon kívül nem tudnak semmit. Aki kérdez, az veszélyes. A kérdező teremtett, intuitív embert fel kell számolni. A digitális felvilágosodás célja, hogy a technológiai fejlődésbe és haladásba, az emberi korlátok meghaladásába vetett vak hitet megvalósítsa, hogy az ember képes legyen saját magát, önrendelkezését, önszabályozását, erényességét és társadalmi erkölcsösségét önként felszámolni és így a digitális hatalomgyakorlást elfogadni és gyakorolni. 

A nyugati kultúrában a teremtett szabad ember rabságban tartásával, felügyelő ellenőrzésével a vallásos középkorban teológiai megoldásokkal próbálkoztak pl. a bűntető és haragvó istenkép kialakításával, a felvilágosodás idején már politikai megoldásokat alkalmazott pl. az ellenőrző állam, az ipari forradalom után pedig gazdasági megoldással pl. a piacok ellenőrzésével. Ezen kísérletsorozatot követi ma a technovallás, az általa kidolgozott dogmatikus szentháromság tanával, ami az adatiasítás, az algoritmizálás és a strukturálás fogalmakkal írhatók le. Ez a megközelítés segíthet bennünket annak megértésében, hogy milyen mögöttes hatalmi társadalmi, gazdasági, politikai pl. kapitalista/kommunista mechanizmusok és érdekek rejlenek a háttérben:

1. adatiasítás vagyis az adatok gyűjtése (adathalászat), vizsgálata és nyers elemzése: az információ nyers majd feldolgozott adattá alakítása lehetővé teszi a megfigyelt jelenségek, folyamatok, kapcsolatok adatformában történő megjelentetését, az új adatbázisok, az adatvagyon létrehozását, ahol az információ profit és hatalmi érdeket szolgáló adattá alakítható.

2. algoritmizálás, vagyis a döntéshozatal algoritmusok általi kezelése, amivel az új adatvagyon gazdasági, politikai és társadalmi tőkévé alakítható. Ide tartozik a felhasználók befolyásolása, a hatalmi érdeket szolgáló algoritmusok szerinti viselkedés kialakítása is.

3. a fogyasztói piacok platformokká alakítása. A kapitalista/kommunista platformok olyan optimális szervezeti struktúrák, amelyek lehetővé teszik és felgyorsítják a további adatiasítást és algoritmizálást, rendszerint két- vagy többoldalú eljárások és új piaci modellek szerint pl. digitális pénz, digitális azonosítás, digitális állampolgárság alkalmazásával. Ezért a platformok jelentős politikai és gazdasági befolyásolással bírnak. A digitalizációnak ez a technikai megoldása azt is mutatja, hogy pl. amit ma mesterséges intelligenciának (MI) nevezünk, az nem egy különálló vagy független egysége a digitalizációnak, hanem az automatizált kiválasztási folyamatoknak egy sajátos típusa, vagyis az algoritmizáció folyamatának szerves része. Különben is a manipulációra is alkalmas MI téves fogalom, amely a mindenhatónak képzelt transzhumanista vízióban gyökerezik, és az emberi intelligencia mesterséges újrateremtésének lehetőségét feltételezi. A tudatlan transzhumanisták elfelejtették, hogy egyedül a teremtett ember intelligens, a gép nem volt és nem lesz intelligens. De az is lehet, hogy szándékosan félrevezető a mesterséges intelligencia fogalom is, ahogy a transzhumanista szótárban levő többi fogalom is. A digitális szentháromság platformkapitalizmusa nem csupán gazdasági, hanem politikai és ideológiai infrastruktúraként is működik. 

A Google, a Facebook, az Amazon, az Uber, az Airbnb stb. példák a platformkapitalizmusra vagy platformgazdaságra. A platformok közvetítőként működnek különböző felhasználói csoportok, pl. vevők és eladók, szolgáltatók és igénybevevők között. Működésük alapja, hogy számukra a) az adat jelenti az erőforrást, ugyanis a felhasználói adatok gyűjtése, elemzése és hasznosítása a bevétel forrása, b) hálózatban működnek, ami azt jelenti, hogy a platform értéke exponenciálisan nő, amint egyre több felhasználó csatlakozik hozzá, c) képes monopolhelyzetet kialakítani, vagyis mivel a platformok a "győztes mindent visz" alapon működnek, könnyen monopolhelyzetbe kerülnek saját piacukon, d) platformmunka, vagyis a hagyományos munkaviszony helyett projektalapú munkákra alkalmaznak munkaerőt, e) közvetítő szerep, vagyis az adatok továbbításáért díjat, jutalékot vagy hirdetési bevételt számolnak fel. A platformok lényege, hogy a hálózatban nem fizikai termékekkel foglalkoznak, hanem infrastruktúrát biztosítanak a tranzakciókhoz, illetve adatokat gyűjtenek és értékesítenek. 

Amikor arra teszünk kísérletet, hogy a technovallást a kb. 2000 éves Paulus féle keresztény vallással hasonlítjuk össze, akkor a következő közös elemeket találjuk, például:

1. új fogalmi rendszer: ahogy Paulus idején, úgy ma is szükség van az új dogmatikus, manipuláló fogalmi, csábító narratíva rendszerre pl. digitális jólét, digitális állampolgárság, digitális fejlődés,

2. titkosság, misztikusság: ha Paulusnál a szentháromság misztériumát Isten, a Fiú és a Szent Lélek alkotja, akkor a digitalizációban a már említett adatiasítás, algoritmizálás és platformizálás. A technovallásban misztériumnak számit az is, hogy pl. milyen digitális dogmatika szerint működik a rendszer, kik a vallás papjai, ki az imádott digitális isten, kik az apostolok, vagyis kik hirdetik az új digitális vallást. Ezen utóbbiaknál csak találgatni tudunk a digitális platformtulajdonosok, a színpadi szereplők között, pl. Jeff Bezos, Mark Zukkerberg, Elon Musk, Larry Page, Sam Altman, Patrick Soon-Shiong stb.

3. működési szempont: mindkettő meghatározó társadalmi funkciót töltött be, pl. azzal, hogy a lelki értelem pusztítását végezte és végzi, hogy nem adott választ az élet alapvető kérdéseire pl. honnan hová megyünk, és miért vagyunk. Továbbá, mindkettő ontológiai bizonytalanságot teremtett, gyengítette a társadalmi összetartozást, megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, manipulált és nem kínált semmilyen transzcendens élményt. Megnyilvánulási szempontból pedig mindkettő dogmatikus mítoszgyártással és rítusokkal foglalkozik, amelyek túlmutatnak a hétköznapi észlelések és tapasztalások fontosságán.

4. szinkretikus, központosított, hierarchikus hitstruktúra: a vallásosság a modern, digitalizált társadalmakban sem tűnt el, csak újabb hatalmi álarcot vett fel. A digitalizáció egy szinkretikus és privát hatalmi vallást hozott létre a Paulus alapította kereszténység mintájára, csak más formában és hatalmi eszközökkel. A digitális vallásosságot az embernek a világhoz való viszonyulásaként értjük, amely nem korlátozódik korábbi felekezeti vagy intézményesült vallásokra. Egy új típusú társadalomhoz új típusú vallás szükséges. Az új vallást a transzhumanizmus eszköztára pl. a mestersége intelligencia formálja, és mindez a szemünk előtt zajlik. E vallás kialakulásában mi is részt veszünk pl. a közösségi médiumok használatával.

5. vallásszerű társadalmi funkciók: egyesek szerint a vallás nemcsak az ember alapvető valóság- és racionalitásigényének kielégítéséhez járul hozzá, hanem a szent és a szentségek iránti vágyát is képes kielégíteni. Akik ezt az állítást támogatják burkoltan azt is elismerik, hogy az ember teremtett lény, és ebből fakadóan spirituális, szellemi lény, aki a szellemi kapcsolatok hálózatának része. A manipulációs fordulat ott található, amikor mindezt nem közlik a tömegemberrel, ahogy azt sem, hogy ember vallás nélkül nincs, még akkor is, ha ateista. A tömegembernek vallásigénye van és ezt az igény elégíti ki az új digitális vallás, ami által az új digitális felügyelő kommunista társadalom kialakítható. 

Megjegyzés: az elemzéssorozat elkészítésében a Michael Latzer „Digitalization, AI and the rise of techno-religion: Transhumanist promises and the challenge to Enlightenment”, Telecommunication Policy, 50 (2026). 103115, tanulmányt vettük figyelembe