116. A második hatalmi közösködés

A hangfelvétel elérhető a https://youtu.be/5QB8ZZZ4YHI csatornán.

Korábbi bejegyzéseinkben már utaltunk rá, hogy a nyugatnak nincsenek tanításra alkalmas szent könyvei, csak hatalomgyakorló vallása. A nyugat az anyagias vallásosságáról híres, a kelet a teremtett szakralitások megismeréséről és szellemiségéről. Az örömhír ezen utóbbira tanít. Nem véletlen, hogy Beavató Mesterünk azt mondja, hogy „az én országom, nem e világból való” vagyis nem az anyagi világból, hanem épp a szellemiből. Ma gyakran halljuk azt, hogy a háttérhatalom a még meglévő, kereszténynek vagy a fehér ember kultúrájának eltörlésével van elfoglalva. Első kérdésünk, hogy a háttérhatalom melyik kultúrát akarja eltörölni, talán a meg nem értett keleti mutánst, az erőszakos nyugatias modernitást, a liberális vallásos kultúrát? A második pedig az, hogy ha ezt a mutánst sem képes megérteni, akkor hogyan lenne képes megérteni az eredetit? De nem is akarja megérteni, inkább szeretné, végleg eltörölni és helyette egy olyan szinkretista vallásnak nevezett materialista ideológiát, dogmatikát adni, pontosabban ráerőszakolni a szakrális emberre, amely által hatalmát még inkább ki tudja teljesíteni a nyomorult XXI. századi liberális rabszolga fölött. Amivel tehát napjainkban szemben állunk, az nem más, mint egy régi kultúrának kikiáltott mutáns, a valamilyen hibrid szellemiséggel rendelkező hatalom lecserélése egy olyanra, amiből teljesen hiányzik a szellem és maradt a tiszta anyagi vallás. Ez a salakvallás. Egy hasonlattal élve, valakik a bort megitták és a seprőt otthagyták. Most a seprő lett az úr.

Emlékszünk, hogy az első kommunista kiáltványt a nem pogány háttérhatalom XIX. század pénzügyi központjában, Londonban, pontosabban a London Cityben alkotta meg, majd egy zenés, az észre még inkább hatni képes verziót is alkotott hozzá, amit Kommunista Internacionáléként ismerünk. Ez szerint a háttérhatalom feladata „a múltat végképp eltörölni, rabszolgahad indulj velünk, a föld fog sarkából kidőlni, semmik vagyunk, s minden leszünk.” A hétköznapi nyelvre lefordítva, a rabszolgákkal fel kell számoltatni a hagyományt, a hazaszeretetet, a nemzeteket pl. lásd napjainkban az eltörlő háttérhatalom által irányított francia és német politikusokat, akik Európa föderalizálását tervezik. Megjegyzés: a mai nyugati bolsevista politikusok közül sokan a háttérhatalom által működtetett ugyanazon iskolába jártak. Megbotránkoztató viselkedésünk nem a véletlen műve. Ha sikerül a föderalizálást végrehajtani, akkor a nemzetek sokszínűségét és a kereszténység adta európai szellemi gazdagságot számolják fel, a még létező valamilyen szellemi tőkét, azért, hogy helyébe a semmit, a nihilt, az anyagot, az egyenlőséget és a materializmust, a profitot és a diktatórikus demokráciát tegyék. A demokrácia azért diktatúra, mert létezését a háttérhatalom dönti el. Megjegyzés: az évszázados kultúráját megtagadó Németországban, már vannak olyan vélemények, amelyek szerint délben már nem kell harangozni, mert nincs rá szükség, vagy a kölni dóm képét nem kell feltüntetni a turista hirdetésekben. Amit viszont lehet és kell az a napi ötszöri Mekka fele fordulás és az új dzsámi mutogatása. Ezt a német felfordulást, Hitlernek, mint felépített amerikai háttérhatalmi tekintélynek, aki a német népet akarta a nem pogányok helyébe kiválasztottnak megtenni, nem volt ideje megérni.

A megvezetett nyugatbarát embereknek, ahol nem volt tatárjárás, török és szovjet birodalom, fel kellene tennie a kérdést: mit adott az erőszakos és diktáló nyugat a világnak? Nekünk pedig, Közép-európai népeknek azt, hogy miért kell annyira szeretnünk a nyugatot? Amit kaptunk az nem más, mint a materializmus, a profit, a bolsevizmus, a diktatúra, az egyenlőség, a kényelem, a lustaság, az elbutulás, a szocializmus, a demokrácia (démonkrácia). Mit vett el a nyugat a világtól? A válasz: a rendet, a szakralitásokat és benne az egyenes, becsületes és normális emberi tartás, a valamilyen hibrid keresztény vallásosságot. Magyarként emlékezzünk a 907-es pozsonyi csatára. Közép-európai emberként ismernünk kellene, hogy a nemzett nemzetek és történelmi közösségek magasabb, egyetemesebb kultúrával rendelkeznek, mint a bevándorlókból és kevert fajú népességből álló, sekély történelmi múlttal rendelkező nemzetlen nemzetek, mint pl. az angol korona gyarmatai. Ha józan és tudatos kultúrával rendelkeznének Európa gyarmatokat tartó országai, akkor szemlesütve járnának a Közép-európai országok nemzetei előtt, akiknek nem voltak gyarmatai és így ma sem kapnak anyagi forrásokat onnan, mint pl. Franciaország, Belgium, hogy Anglia koronagyarmatairól származó jövedelmeiről ne is szóljunk. De a ma is gyarmatokkal rendelkező országok és nemzetei racionálisak és hatalomgyakorlók. Európában a legutolsó gyarmatosítás a XX. század végén történt meg, amikor az EU 15 kialakította az EU 12 gyarmatát. Ez a közös gyarmatbirodalom neve Európai Közösködés. Nem közösségről, unióról van szó, hanem közösködésről, egyoldaluságról,vagyis arról, hogy az erősebb (EU 15) elveszi a gyengébbtől (EU 12) azt, ami neki kell pl. a piacokat, az energia erőforrásokat, pénzszivattyúival a forgótőkét stb. mivel a szabályokat az EU 15 alkotja meg.

Egyes vélemények szerint, az új szinkretista, materialista valláson, a második kommunizmust megalapozó nyugati kommunista kiáltványon, az új bolsevista dogmatikán a mostani pénzügyi központban, valahol Amerikában már 2020 óta dolgoznak. Ami a korábbi és a mostani dogmatikus kiáltványt összeköti az, hogy ezt is azok dolgozzák ki, akik az elsőt (lásd a Láthatatlan kéz című bejegyzésünket), illetve a kiáltványokban megfogalmazott célok is azonosak: pusztítani az Egy képére és hasonlatosságára teremtett embert és csak annyit hagyni meg belőle, amennyi biztosítani tudja a háttérhatalom kizsákmányoló „működését”. A háttérhatalom az új szinkretista dogmatikájával, szeretne az Egy helyébe lépni, vagyis a maga képére átformálni a szakrális embert és a szakrális világot. Az új, anyagias ember már rabszolga robot, egy alkatrész a háttérhatalmi gépezetben. Kérdezzük meg, hol van Beavató Mesterünk kereszthalála által megváltott új szellemi ember? A hatalom tudja, hogy ember vallás nélkül nincs, és azt is, hogy úgy vagyunk megalkotva, hogy valamiben szeretünk hinni. Az apparátusnak és a felépített tekintélyeknek gondjuk van arra, hogy ezt a hiszékenységet, bizalmat saját jól megfontolt materialista érdekükben manipulálják. Nekünk azt kell elhinnünk, amit a hatalom a manipuláló médium eszközeivel, a globális politikával, a közösségi hálózatokkal, a félrevezető háborúkkal és forradalmakkal, a világnézetekkel ránk erőltet. A hatalom diktatórikusan azt is megmondja, hogy ki és mikor szólalhat meg, mit mondhat és mit cselekedhet. 

Vajon, milyen programot, dogmatikát fogalmaz meg a második XXI. századi bolsevista kiáltvány és mikor teszik közzé? A részletek nem ismertek, de egy biztos, hogy akárcsak az első 1848-ast ezt is mi hajtjuk végre. Természetesen, ha engedjük. Ha engedjük, akkor nem tanultunk semmit az első kommunista manipulációból. Látnunk kellene, hogy szüleink és nagyszüleink megélték a keleti kommunizmust, - amit természetesen a nyugat indított el-, a háttérhatalom által kirobbantott világháborúkat, sok-sok szenvedésben és áldozathozatalban volt részük. Miért nem vagyunk képesek tanulni szüleink tapasztalataiból, szenvedéseiből, a háborúkból? Miért nem vesszük észre a nekünk is felállított csapdákat? A második bolsevizmusról, a nyugati kommunizmusról valószínűleg csak gyerekeinknek és unokáinknak lesz tapasztalata. A kommunizmus, az egyenlőség, a materializmus, mindig a már létező kultúrákat és így az embert törli el, mivel az ember nincsen kultúra nélkül, de kultúra sincs ember nélkül. A materializmus nem hoz létre kultúrát, csak eltöröl.

Nem az emberi közösségek, a nemzetek kultúráját kellene eltörölni, hanem épp ellenkezőleg, a háttérhatalom kulturálatlanságát és a háttérhatalmat. De a hierarchia és a szellemi vezetők nélküli liberális és demokratikus, materialista társadalmak erre képtelenek. A normális kerékvágásba való visszatérés eszközeit már több évszázada elvesztettük. Ha ma rendelkeznénk azzal a szellemi felkészültséggel és bátorsággal, hogy olyan közösségeket hozzunk létre, akik képesek eltörölni az egyenlőséget, a materializmust, a fejlődést, a haladást, a profitot, hogy általa visszaállítsák az egyetemesség kultúráját, akkor valószínűleg ugyan annyi idő kellene hozzá, mint ahhoz, hogy a lezüllésben idáig jutottunk. Morus Tamás óta ezt a visszafele „haladást” utópiának nevezzük. Amit tehetünk, hogy lassítjuk a rendetlenséget fokozó háttérhatalmi befolyásolást. Tudatosítjuk magunkban a puha (pl. az egyenlőség, testvériség, szabadság dogmáját, a mérték felszámolását, az egoitást és a fogalmi zavarkeltést) és a kemény (pl. háborúk és forradalmak) manipulációs eszközeit, valamint ismerjük fel a nekünk is felállított csapdákat. Kérdéseket fogalmazunk meg, pl. valóban kell a fejlődés és a haladás? valóban kell az egyenlőség ? valóban kell a profit (haszon)? Mindezek a dogmák, a mértéktelenséget és az anyagot szolgálják és az évszázados tapasztalatok azt mutatják, hogy nem jó úton vagyunk. Ezek a dogmák olyan fékek, amelyeket ha nem engedünk fel, megrekedünk az Egyhez való visszatérésünkben és gyermekeinknek sem lesz esélyük szabadon élni.