75. A háttérhatalmi hálózat

 A hangfelvétel elérhető a https://youtu.be/tohkFOBIgnY csatornán.

A már említett intézményesített hatalmi eszközök, mint a pszichológia, a tudomány, a médiumok, a jog, a törvénykezés, a közgazdaságtan és a vallások horizontális hazugságrendszerei mellett szükséges megemlítenünk a hatalom vertikális szerveződéseit is, amely a horizontális manipulációs eszközöket összefogja, ez pedig az irányító vertikális hálózat. A hálózati tagolódás, a vertikalitás a rendező háttér hatalomra, a végrehajtó apparátusra, valamint az intézményes és individuális tekintélyekre egyaránt érvényes. A három réteg átláthatósága a rendező hatalomtól a tekintélyekig növekszik. A manipulációban a rendező háttérhatalom egyáltalán nem látható, ezért gyakran használják rá a mély állam (az állam az államban) és a mély egyház (egyház az egyházban) fogalmat. Aki egyre láthatóbb, az a végrehajtó apparátus, illetve a szerepüket eljátszó tekintélyek, a kivitelezők, a megbízottak, a színészek, mint a pl. a politikusok, a pénzügyi szakemberek, a pszichológusok, az áltudósok, a papság. Mindez abból következtethető, hogy megnyilvánulásaik önmaguk ellen szólnak, illetve mindig a hatalomszerzés áll a középpontban, legyen az egy pártvezető funkció betöltése vagy egy vezetői beosztás elnyerése. A cél mindig a felelőtlen hatalomszerzés és nem a felelősségvállalás. A médiumok szerepe többek között az is, hogy a felszíni világ ne szerezzen tudomást a mély világról, például úgy, hogy az eseményről nem tudósítanak, vagy ha igen, azt elferdítve teszik. A médiumok nem tényeket közölnek, hanem előre elkészített közleményeket, nem bizonyosságokat, hanem menedzselt információkat.

Mivel a mély állam, a magánhatalmi erős hálózat, elsősorban pénzügyi erőfölényben van, megvezeti a felszíni államot, a gyenge hálózatot, a közhatalmat. Ebből adódik a magánhatalom és a közhatalom közötti konfliktus. Arra még nem volt példa és talán nem is lesz, hogy a közhatalom vezesse meg a magánhatalmat, ugyanis a magánhatalom mindig támadó pozícióban van, a közhatalom pedig védekezőben. A támadás arra jó, hogy elfedje a magánhatalom azon gyengeségét, hogy léte a közhatalomtól függ. Hatalmát, vagyonát mindig a köztől veszi el. Ha nincs közösségi vagyon, akkor nincs magánvagyon sem. A legfelső kasztnak, a háttérhatalmi hálózatnak érdeke, hogy adott országban ne csak a pénzügyek felett, hanem az erőforrások, energiaforrások fölött is, nem utolsó sorban a földterületek fölött is kiterjessze hatalmát. A kifosztás következtében ezekben az országokban nem marad más vagyon, mint az emberek szürke állománya, az is csak korlátozottan, mert közben a nemzeti hadseregből a fehér inges katonák dezertálnak a globális fehér inges hadseregbe. A hatalmi nemzetközi magánvagyonnak tehát létfeltétele a nemzeti közvagyon, mert ellenkező esetben a szivattyúnak nincs mit elszívnia. A szivattyú úgy működik jól, ha a hatalom a pénzügyek mellett a jogot és a törvénykezést is maga mellé tudja állítani, és a kifosztás szükségességét pl. közgazdászokkal és áltudósokkal megindokolja. Nemzetközi szinten ilyen pénzszivattyú például az 1944-ben a Breton Woods-i megállapodás keretében létrehozott Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyet többek között devizahitelezési, tehát kamatfizetési, eladósítási és egyben fegyelmezési céllal hoztak létre.

A háttérhatalom az általa működtetett kemény (pl. forradalmak, háborúk) és puha (pl. pszichológia, áltudományok, jog, közgazdaságtan) manipulációs eszközökkel képes szabályozni a kifosztás milyenségét és mennyiségét. Ezt annál fogva is megteheti, mivel sok esetben ő szabályozza a piacon levő pénz, pl. a dollár mennyiséget is, illetve a már említett 1944-es egyezmény értelmében bizonyos árucikkek pl. az energiahordozó kőolaj árfolyamát is a dollárhoz kötötte. A szabályozásban ismételten fontos szerepet kap az “oszd meg és hatalmaskodj” elv alkalmazása, politikai oldalon például a jobb és baloldal elkülönítése vagy a vallás területén a vallásos és vallás nélküli emberek elkülönítése. Napjainkban eljutottunk már az emberi egészség kereskedelmi árucikké tételéhez is pl. a Covid fertőzés, ahol a hatalmat fenntartó modern rabszolga társadalmat el lehet különíteni beoltottakra és nem beoltottakra, azokra, akikre a hatalomnak továbbra is szüksége van és azokra, akikre nincs szüksége. A szelekció mennyiségi. Elmondható, hogy ebben az esetben is győzött a materialista mennyiségi szemlélet, amikor az egyenlőségre hivatkozva, az ember darab-darab, mert az egyik ember egy másikkal bármikor helyettesíthető. A háttérhatalmat nem érdekli, hogy az ember teremtett szakralitás, és ha valamikor az is volt, ma már nem az. A szakralitás, a minőség elveszett, éljen a tömeg, a mennyiség.

Ha a jelenlegi hálózat működését vázlatosan áttekintjük, azt látjuk, hogy a háttérhatalom, olyan pár száz magánhatalmi érdekcsoport, jelentős tulajdonnal, vagyonnal rendelkező bankárcsalád és korporáció tulajdonos (pl. Rothschild, Rockefeller, Oppenheimer, Montefiori, Wartburg), akik ma a világ vagyonának több mint két-harmadával rendelkeznek. Ők az ötletgazdák, az ideológia tulajdonosok, a rendszergazdák, akik néha összejárnak pl. Bilderberg csoport, Trilaterális Bizottság, Külkapcsolatok Tanácsa, hogy hatalmi érdekeiket továbbra is megtartsák, és azt továbbterjesszék. Megjegyzés: a háttérhatalmi hálózatot mintegy 300 bankárcsalád, vagyis kb. 7000 fő működteti a 150 multinacionális bank, a 40000 nemzetközi koorporáció és 30.000 alapítvány által. Ők hozzák meg azokat az intézkedési kereteket, amelyeket az ugyancsak hálózatként működő apparátusuk által, pl. nemzetek fölött levő magánalapítványok által a nemzetállamok politikai és végrehajtó hatalmi apparátusába beépülve és/vagy arra nyomást gyakorolva érvényesítik kifosztó elvárásaikat. Így történhet meg, hogy egyes országokban, pl. azokban ahol nem a nemzeti parlament, hanem egy korporáció vagy bankhálózat irányítja az országot, gyakran az ország nemzeti érdekeivel ellentétes intézkedéseket hoznak, pl. az ország energia forrásainak külföldi kézbe helyezésével vagy idegen katonai támaszpontok létrehozásával. kell emelni annak érdekében, hogy az Egyesült Államokon kívüli országokban levő dollármennyiség visszaáramoljon az államokba. Ezzel párhuzamosan felszámolták az amerikai dollár aranyfedezetét is. A Bildelberg csoport határozta el például azt, hogy 1974-ben a kőolaj árát négyszeresére kell emelni annak érdekében, hogy az Egyesült Államokon kívüli országokban felhalmozódott dollár visszaáramoljon az államokba. Ezzel párhuzamosan felszámolták az amerikai dollár aranyfedezetét is. A láthatatlan kéz, a legfelsőbb kaszt apparátusa olyan mértékben tud beépülni a nemzeti apparátusba, hogy sok esetben nehezen lehet megkülönböztetni a két apparátust, vagyis azt, hogy egy nemzetinek mondott kormányban kik az árulók. Hogy a háttérhatalom nem mai "találmány" utal az első századok apostola is, aki szerint "nem a vér és a test ellen kell küzdenünk, hanem a hatalmasságok ellen, a sötétség kormányzói ellen".

A horizontális háttérhatalmi szerkezet, a diktatórikus egypártrendszer az angol polgári forradalom alkalmával hozta létre híres parlamentáris rendszerét is, azzal a céllal, hogy ha szükséges akár megvesztegetéssel is elérje saját céljait, pl. a kormánynak adott hitelpénz kamatos visszafizetését, illetve a nemzeti jogba és a törvénykezésbe való beavatkozást. A parlamentáris rendszer, a jog és a törvénykezés lett a garancia a hitelpénzre és a sötét hatalmi célok elérésére. A hálózati háttérhatalom a parlamentáris garancia rendszere mellé az angol és francia forradalom alkalmával bevezette a köztársaságot is, ahol megjelent a képviseleti közvagyon kezelése, vagyis ahol a vagyon nem a közé, hanem a háttérhatalomé. A köztársaság, pontosabban a közös kereskedelmi társaság, teszi lehetővé a háttérhatalom számára a nemzeti vagyon kifosztását. Hazánkban a XX. században három köztársaság, vagyis három kifosztás volt. A leglátványosabb talán a 90’-es évek privatizációnak nevezett kifosztás, amikor a közvagyon kb. negyede idegen magánkézbe került és negyedével nem tudtak elszámolni az óta sem. Az európai hatalmi térkép átrajzolásához nagymértékben hozzájárultak az időközben a háttérben megjelent, működésüket és befolyásukat titokban végző hálózatban működő szabadkőműves páholyok is, mint az 1723-as angol, majd az 1738-ban alakult francia páholyok, amelyeknek jelentős támogatói akadtak az arisztokrácia körében, sőt a legfelső uralkodó házakba is. A páholymunkák célja a politikai, döntéshozási nyomásgyakorlás saját hatalmi érdekeinek megvalósítására, beleértve a katolikus vallás elleni nyílt vagy burkolt támadások pl. lejárató kampányok folytatása. 

Nem véletlen, hogy például XII. Kelemen pápa 1738 április 28-án kelt levelében a következőképpen fogalmaz: "tudomásunkra jutott, hogy széltében-hosszába terjednek és napról napra erősödnek egyes társaságok, körök, összejövetelek...gyűlések, amelyek mindenféle "szabadkőműveseknek" vagy Francs Massons-nak ...illetnek... és a szent Bibliára tett szigorú eskü és a halmozott súlyos büntetések fenyegetése által arra vannak kötelezve, hogy amit titokban tesznek, azt megszeghetetlen hallgatással rejtegessék....Úgy határoztunk, hogy ezek elítélendők és betiltandók.". Megjegyzés: érdemes azokra a lezüllési, szakralitásvesztési folyamatokra odafigyelni, amelyek a XVIII. században a háttérhatalom kialakulásához és megalapozásához vezettek, majd a liberális XIX. században kerültek először kivitelezésre. Következik, hogy a XIX. században kialakult hatalomgyakorlást feltételekkel érdemes kezelni. Amit a XIX. században kipróbáltak, azt a XX. században alkalmazták.

A hatalomnak és az alakuló, illetve a már létező világkormányoknak, mint az EU -nak is, az az érdeke, hogy nemzett nemzet, haza, ne legyen csak hazátlan, globális, nemzetlen nemzet, mint például az amerikai, csak olyan európai polgár, aki bármelyik országban jól érzi magát és bármikor helyettesíthető. Erre utalnak az európai országok föderalizálási kísérletei is, ahol csak hontalan turisták, nemzetközi materialista rabszolgák léteznek, akik nem szereznek arról tudomást, hogy az Egy rájuk is bízott elvégzendő feladatot, egy darab földet, egy másik embert, családot, egy nemzetet, egy hazát, akivel szemben felelősségük van. Mert az ember nemcsak a szülőé, hanem a szülőföldé, azé a nemzeté, hazáé, ahová tartozik.